Duray Miklós, Gecse Géza és Vojtek Katalin az esten

A szerző felvétele

Gecse Géza, a Magyar Rádió Határok nélkül című műsorának főszerkesztője volt a vendége annak az író-olvasó találkozónak, amelyet kedden este tartottak a Csemadok pozsonyi székházában. Állam és nemzet a rendszerváltás után címmel megjelent könyvéről és rádiós pályafutásáról Vojtek Katalin, a Vasárnap munkatársa, valamint P. Vonyik Erzsébet és Duray Miklós beszélgetett a szerzővel.

A Csemadok és a Szövetség a Közös Célokért meghívására érkezett neves újságíró interjúkötete 2,, bővített kiadását mutatta be, amely a Magyar Rádióban elhangzott riportok és a Tolcsvay Klubban tartott Határok nélkül vitaestek szerkesztett változatait tartalmazza.

A könyv előszava Szekfű Gyula – a két világháború közötti korszak meghatározó történészgondolkodója és az interjúkötet ihletője – gondolataival kezdődik: „Olyan időben élünk, mikor az, aki egyedül járja útját, nyugodtan nyilatkozhatik hazáról és népéről, mert senkitől sem vár helyeslést, ócsárolással sem törődik, a jelenben úgyis keveset bízik, de ismeri a múltat és hisz a jövőben.” A nagy gondolkodó műve szembesítéssé vált a magyarok számára, mert szavai még ma is aktuálisak. Nem csoda tehát, hogy éppen Szekfű Gyula életszemlélete és gondolkodása adott ihletet Gecse Gézának az interjúkötet összeállításához és megjelentetéséhez. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke a könyv előszavában ezt írja: „1989 után a közép-európai államok és nemzetek – a szovjet befolyás visszaszorulása után – új viszonyrendszerben találták magukat. Gecse Géza a Magyar Rádió munkatársaként e feltételrendszerben a magyar állam, a szomszédos országok és a magyar nemzeti közösségek viszonyának krónikása. Ilyen értelemben könyve olyan sajátos dokumentumkötet, amelyet nagy haszonnal lapozhatnak nemcsak napjaink, hanem vélhetően az elkövetkező idők korszakunk iránt érdeklődő olvasói is.”

Gecse Géza 1987 óta dolgozik a Magyar Rádiónak, és megalakulása óta részt vesz a Határok nélkül szerkesztésében. Rádiós pályafutása során ez a műsor biztosított számára lehetőséget arra, hogy a magyar állami politika és a határon túli magyarság sorsának összefüggéseit napról napra nyomon kövesse.

A kötet első részében az olvasó az utóbbi évtized riportjainak, interjúinak válogatását fedezheti fel. Az első interjú Habsburg Ottóval készült, melyben az interjúalany kijelentette: „Kérem szépen, én úgy érzem, hogy az egész történelmünket nem szabad túl sokat gyászolni, hanem ellenkezőleg, tanulnunk kell belőle: mit szabad és mit nem szabad csinálnunk. Ennek folytán a történelemnek csak annyi értelme van, amit a jövő számára jelent.” Gecse provokatív kérdésére, miszerint Habsburg Ottónak jelent-e lélektani problémát az, hogy a Habsburg-család tagjai közül ő nyilatkozik először az 1848/49-es szabadságharcról, így válaszolt: „Nézze, nekem semmilyen történelmi esemény nem jelent lélektani problémát, ugyanis számomra mindaz, ami történt, a magyar múlt része, tehát nincsenek történelmi komplexusaim.”

Az 1991-ben aláírt ukrán–magyar alapszerződésről a szerző dr. Diószegi Istvánt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék vezetőjét kérdezte, mert az alapszerződés azon kitételét, miszerint Magyarországnak és Ukrajnának nincsenek egymással szemben területi követelései, a budapesti Országházban számos bírálat érte. Az interjúkötetben neves közéleti személyiségek, politikusok és művészek is nyilatkoznak az ország és a határon táli magyarság gondjairól.

A kötet második része a Tolcsvay Klubban elhangzott vitaestek szerkesztett változata. Ebben a magyar népzene szerepéről, a média szerepéről, a határon túli magyar közösségek problémáiról, a magyar hazaárulás történetéről, a státustörvényről, a beneši dekrétumokról olvashatunk írásokat. Gecse Géza olyan témákat feszeget mind műsoraiban, mind pedig ebben a könyvben, melyek kínos tabunak számítanak. Vojtek Katalin, Gecse Géza egyik beszélgetőpartnere kijelentette: süt a szerzőről, hogy kisebbségi aggyal gondolkodik. A neves újságíró a kisebbségi lét problémái iránti affinitását azzal magyarázta, hogy élete első kilenc évét Kárpátalján töltötte, anyja észt volt, apja magyar, de édesanyjával oroszul beszélt.

Gecse Géza szerint az a jó újságíró, aki jól kérdez, de nem tapintatlan, és megtalálja azokat az interjúalanyokat, akik fantasztikus választ tudnak adni kényes kérdésekre is.

HORVÁTH ERIKA