Gecse Géza felhívása a 2008-as rádiós szakszervezeti választások után

Karaktergondok esetén levelem honlapon olvasható változata:http://www.gecse.com/080115_UT.htm - kattintással

Kedves Kollégáim!

http://www.gecse.com/munkah.html

A 2007. december 19-i üzemi tanácsi választás érvénytelen volt, mert a szavazásra jogosultaknak még az egyharmada sem (30,8%-a) vett részt rajta (az előírt szükséges legalább 50% helyett), ezért meg kell ismételni.

A Magyar Rádió Üzemi Tanácsa nemcsak a szakszervezeti tagokat, hanem a szakszervezeten kívülieket, a Magyar Rádió valamennyi dolgozóját képviseli.

Az Üzemi Tanács (ÜT) elsődleges feladata az lenne, hogy a tulajdonossal és menedzsmenttel szembeni olyan munkavállalói érdekképviseletet lásson el, amely a munkavállalókat a munkáltatói – gazdálkodási, jóléti, szociális – döntések meghozatalában és végrehajtásában résztvevővé teszi.

Nem titok, hogy az eddigi ÜT munkája sok esetben inkább ahhoz járult hozzá, hogy a menedzsment az ÜT jóváhagyását maga mögött tudva, szalonképesnek tudjon mutatkozni.

A szakszervezetek sem állnak helyzetük magaslatán, hiszen nem tudtak az elmúlt időszakban eredményeket elérni. (Ez igaz a saját szakszervezetemre, az RDT-re is, amelynek vezetőségi tagja vagyok.)

Így aztán én legalább annyira elégedetlen vagyok a saját szakszervezeti vezetésemmel, mint valószínűleg ti a sajátotokkal, és az egész rádiós érdekképviselettel.

Ezért indultam egyéni jelöltként az ÜT-választáson – ha érdekel – megírom, hogy miért csak a második fordulóban.

(A vezetésről, meg a Rádiót felügyelő Kuratóriumról most azért nem írok semmit, mert honlapomon olvashatjátok azokat a cikkeket, amelyekből kiderül, hogy mit gondolok róluk, meg a reformról, amit bevezettek.)

Tehát a történtek miatt legalább még egy választási fordulóra szükség lesz.

A Magyar Rádió Üzemi Tanácsa Választási Bizottságának mostani álláspontja szerint, amennyiben a következő választások alkalmával nem lesz ismét 50% feletti a részvétel, az első fordulóban megválasztottak is elveszítik mandátumukat.

Egy évet kell majd várni az újabb ÜT-választásokkal, ami azt is jelenti, hogy addig a Rádiónak nem lesz ilyen testülete.

Ebben az esetben a menedzsment a szakszervezetek mostani vezetőivel szentesíti majd a saját döntéseit, nem pedig az Üzemi Tanáccsal.

Addig viszont a szakszervezeten kívülieket nem képviseli senki és egy fórummal kevesebb lesz, amely a szakszervezetek mellett tud valamit tenni valamennyiünk érdekében.

(Egyébként én nem gondolom úgy, hogy az ÜT feladata az, hogy „szentesítse” a menedzsment döntéseit. Szerintem az ÜT-nek olyan jogosultságai is vannak, amelyek a menedzsment szerint nincsenek.)

Ezért is indultam egyéni jelöltként az ÜT-választásokon és bár alig volt lehetőségem arra, hogy elképzeléseimet megismertessem, 2007. december 19-én a szavazatok 16,9%-át kaptam.

(Az elkövetkező választási fordulóban még inkább számítok segítségetekre, RDT-s szakszervezeti kollégáiméra is, mert úgy gondolom, mindannyiunk számára fontos, amiről eddig írtam.)

Az eddigiek során ugyanis azt érzékeltem, hogy sem a Rádió elnöke, sem pedig a Magyar Rádió ÜT Választási Bizottsága nem segítettek, hanem inkább akadályoztak abban, amit szerettem volna elérni.

Ezért keresettel fordultam a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz. (Such Györggyel, Pechan Kornéllal, a VB elnökével és Borbély Urquhart Júlia kommunikációs igazgatóval való levelezésemet az eddigiek során már megismerhettétek.)

A törvény szerint a bíróságnak még egy hete van döntése meghozatalára, amelyet – gondolom – nemcsak én várok kíváncsian.

E-mailen szívesen tájékoztatok bárkit külön is mindarról, amit eddig tettem és tenni szeretnék: gecsege@freemail.hu.

A Fővárosi Bírósághoz benyújtott keresetemet pedig mellékletként csatolom.

Budapest, 2007. január 15.

Megköszönve figyelmeteket, üdvözlettel:

Gecse Géza

_____________________________________________________________________________________________________________

Alulírott Gecse Géza kérem, hogy a T. Bíróság állapítsa meg, hogy a Magyar Rádió Zrt. munkáltató, valamint az üzemi tanács választási bizottság megsértették a Munka Törvénykönyve egyes, a választási eljárásra vonatkozó előírásait, jogaikat úgy gyakorolták, hogy az a saját érdekérvényesítési lehetőségem korlátozására irányult. Jogellenes magatartásukkal közvetlenül befolyásolták az üzemi tanácsi választást, illetve annak eredményét.

A Magyar Rádió Zrt-nél 2007. november 29-én tartották meg az üzemi tanácsi választás első fordulóját, amely eredménytelen volt, mert nem sikerült az első fordulóban valamennyi üzemi tanács tagot megválasztani. Az első forduló tapasztalatai alapján arra az elhatározásra jutottam, hogy indulni szeretnék az új választáson, a fennmaradó két hely egyikének betöltésére. A saját szakszervezetem a második fordulóban nem engem támogatott, ezért egyéni jelöltként kívántam indulni. Tekintettel az idő rövidségére, szerettem volna minél hatékonyabb kampányt szervezni, hogy a többi, a szakszervezetek által támogatott jelölttel szemben az egyéni jelöltségből eredő hátrányomat „ledolgozhassam” és a sikeres szerepléshez a kellő támogatást megszerezhessem. Ebben a munkában két olyan kollégám segítségére szerettem volna számítani, akik évtizedeken túl nyúló rádiós kötödésük révén kiterjedt kollegiális kapcsolatrendszerrel rendelkeznek és ellentétben más rádiós kollégákkal, akik munkaviszonyukból eredő feladataik ellátása miatt nem tudnak hasonló hatékonysággal segíteni, nekik bőven volt idejük, ráadásul a feladatot szívesen vállalták.

A Munka Törvénykönyve szerint a választási bizottságnak kell gondoskodnia a szavazás megszervezéséről, a választás lebonyolításáról. Ezért a választási bizottsághoz fordultam egyeztetési kérelemmel, hogy járjanak el a munkáltatónál, hogy az kérésemet teljesítse.

Az egyeztetés kezdeményezése és lefolytatása közötti időszakban a választási bizottság tagjai értetlenségüknek adtak hangot, miért hozzájuk fordultam, majd az egyeztetésen sem tudtak problémámmal érdemben mit kezdeni.

Azt kellett tapasztalnom, hogy mind a munkáltató, mind a választási bizottság arra a tényre szorítkoztak, hogy ki az a két személy, akikről szó lenne, ahelyett, hogy a választással kapcsolatos jogaim érvényesíthetőségét próbálták volna elősegíteni.

A választási bizottság határozata egyértelműen azt fogalmazza meg, hogy a két segítő személyre vonatkoztatják a vita érdemét, holott részemről a kérdés az volt, hogy van-e jogom olyan kampánytevékenységre, amelyet más személy igénybevételével valósíthatok meg. Emiatt az új választáson történő indulásom ismertetése a kollégák körében nem volt kellően sikeres.

Álláspontom szerint a választás során valamennyi jelöltnek joga van a saját tevékenységét a többi kollégával ismertetni, és az egyéni jelölt hátrányosabb helyzetét is figyelembe kell venni a szakszervezeti jelöltek mögött álló szervezettebb kampánymunkával szemben. A hatályos jogszabályok, illetve ismereteim szerint a munkáltatónál érvényben lévő előírások nem tartalmaznak olyan tiltást, amely más személy segítségének igénybevételére vonatkoznának az üzemi tanácsi választási kampányban.

Azért is fontosnak tartom, hogy mely személyek segítségét veszem igénybe a kampány során, mert véleményem szerint az elsődleges feladat és cél ebben az esetben a jelölti programom megismertetése, tehát nem szorítkozhatok csupán arra a tényre, hogy jelöltté váljak. A munkaviszonyban álló személyek a saját munkájuk mellett – elsődlegesen az idő rövidsége miatt - nem tudták volna ezt a feladatot úgy ellátni, hogy azzal a jelölti programom széles körben ismertté váljon, ezért lett volna fontos, hogy olyan személyek segítségét vegyem igénybe, akik a maguk részéről szívesen vállalták volna a feladatot, és kellő idővel rendelkeztek ezen feladat ellátására.

Az időközben lezajlott választási forduló egyértelműen visszaigazolta azt, hogy nem volt elég a jelöltkénti megjelölésem a választásra jogosultak körében. Ahhoz, hogy biztosan tudjanak rám szavazni, ismerniük kellett volna a programomat is. A szavazási hajlandóságot nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy a szavazók általában ismerték azon jelöltek programját, akik szakszervezeti támogatással indultak, hiszen a Magyar Rádióban erős szakszervezeti tevékenység van, és erről a dolgozók többsége részletes információval rendelkezik, tehát a szakszervezeti jelöltekről tudták, hogy milyen tartalmú képviseletre számíthatnak a jelölt nyerése esetén.

Mivel az én programom több helyen eltér az egyes szakszervezetekétől, szerettem volna ezt részletesen ismertetni, de a fent említettek miatt erre lényegesen korlátozottabb lehetőségem volt, mintha teljesítették volna azt, amit kértem.

Megjegyezni kívánom, hogy kértem a munkáltatótól azt is, hogy jelöltségemet bemuthassam a Pagoda c. belső újságban, ezt azonban a munkáltató képviselője visszautasította.

Az Mt. 4. § (1) bekezdése értelmében a jogokat és kötelességeket a munkaviszony fennállása alatt rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. A (2) bekezdés szerint a jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására irányul.

Véleményem szerint a munkáltató és a választási bizottság magatartása nem felelt meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, és így nem érvényesíthettem kellő módon és mértékben az érdekeimet.

A munkáltató és a választási bizottság továbbá nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a helyzetet kezelje és a jogilag számukra is elfogadható helyzet kialakításához szükséges intézkedéseket megtegye, illetve tevékenységük velem szemben egyértelműen csak az elutasításra irányult és korlátozódott. A munkáltatót és a választási bizottságot terheli az Mt. 3. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség, amelyet egyikük sem tartott meg, így közvetlenül befolyásolták a választási eredményeket azzal, hogy számomra nem biztosították a kampánylehetőség általam meghatározott módját, holott ezt tiltó jogszabályi rendelkezést nem tudtak felmutatni.

Sőt, az egyik általam megjelölt személy számára 2007. december 19-én a korábbinál rosszabb lehetőségeket biztosítottak még a szavazásra is, mint az üzemi tanácsi választások első fordulója alkalmából, amikor is engedélyezték számára az intézmény területére való bejutását, amelyet ez alkalommal, 2007. december 19-én megtagadtak.

Mindezek alapján kérem a T. Bíróságot, állapítsa meg, hogy a munkáltató és a választási bizottság megsértették a Munka Törvénykönyve 4. § (1) bekezdését, valamint a 3. § (1) bekezdését, illetve a választási bizottság nem teljesítette teljes körűen a 48. § (1) b) pontja szerinti kötelezettségét. A munkáltató és a választási bizottság eljárása miatt mint egyéni jelölt hátrányos helyzetbe kerültem, amely közvetlenül befolyásolta a választás második körének eredményeit.

Levelezésem e-mailben Such György úrral, a Magyar Rádió elnökével 2007. december 10-e és 12-e között - egyesítve

Levelezésem Borbély Urquhart Juliannával e-mailben, a Magyar Rádió Kommunikációs igazgatójáva