Gecse Géza a Horthy-kultusz meglétéről avagy hiányáról
Horthy-kultusz Magyarországon?

Különös „fél-kerek”, vagyis 55. évfordulója van február 9-én annak, hogy a portugáliai Estorilban elhunyt a két világháború közötti időszak magyar történelmének meghatározó politikusa, Horthy Miklós.

A kormányzó tevékenységéről – Gosztonyi Péter bő két évtizede magyarul is napvilágot látott népszerűsítő életrajza után – a napokban jelent meg a fiatal történész, Turbucz Dávid feldolgozása. Nem tudni, hogy Tőkéczki László mellett ki mindenkitől számíthatunk értékelő műre az elkövetkező hónapokban, tény viszont, hogy mindmáig nem született idehaza komoly monográfia a kormányzóról, pedig illett volna. Koltay Gábort a kormányzóról készült filmjéért sok bírálat érte, de a filmrendezőnek éppúgy nem sikerült egy mindenki által elfogadott Horthy-képet „festenie”, mint ahogyan másnak sem, pedig Koltay nagyon sok embert, így a kormányzó rokonait is megszólaltatta. Adósai vagyunk tehát nemcsak Horthy Miklósnak, hanem saját magunknak is, és a feldolgozás hiányát valójában ma már nem könnyű hitelesen megindokolni, hiszen a kormányzó földi maradványai 18 éve Magyarországon, a Szolnok-megyei kenderesi Horthy-kriptában nyugszanak. (Ennyi idő pedig nemcsak egy portré megrajzolásához, hanem a nagykorúsághoz is elég.)

özv. Horthy Istvánné, született gr.Edelsheim Gyulai Ilona Böhönyén kiszáll a helikopterből

A Horthy Miklóssal kapcsolatos előítéletek fiára is kisugároznak, hiszen az 1942 elején kormányzó helyettessé választott Horthy István budapesti, Vámház körúti emléktábláját időről-időre vörös festékkel öntik le. A tettesek nyomára eddig még nem sikerült rábukkanni. (A Horthy Miklós Társaság alelnökétől, Kocsis Sándortól tudom, hogy számukra a tábla tisztogatása gondot szokott okozni.)

Ilona asszony és Kocsis Sándor

Pedig Horthy István, aki 1942. augusztus 20-án a keleti fronton egy olasz Reggiane Re. 2000 „Héja” gépet vezetve halt hősi halált, még kifejezetten náciellenes beállítottságú volt. Ilona asszony, István felesége ma is él. Egy hónapja ünnepelte 94. születésnapját. Ő például határozottan állítja, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy István a németek merényletének áldozata lett. Ugyanúgy a kenderesi Horthy-kriptában nyugszik, mint Horthy Miklós.

A halálos baleset tragikus évfordulójára özv. Horthy Istvánné majdnem mindig hazalátogat. A Szolnok megyei Kenderesen szeretik a Horthy-családot. Itt akkor is volt egy csendes Horthy-kultusz, amikor az országban hivatalosan még mindenki „Horthy-fasizmusról” beszélt. A néhány éve várossá minősített településen a helyiek beszámolói szerint a a kormányzó sokat tett a településért.

Pádár Lászlóné, Kenderes polgármestere

Pádár Lászlóné polgármester például elmondta, hogy valamennyien lelkes hívei a kormányzónak és Kenderes Horthy-emlékhellyé változtatásának érdekében néhány hónapja az önkormányzati testületben határozatot hoztak, amit november óta a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás is egyhangúan támogat. Egyébként ennek szemmel látható jelei is vannak: nemcsak Horthy-kastély és Horthy-liget van Kenderesen, hanem a Horthy-kastély kertjében immár második évtizede lehet fényképezni, sőt, akár meg is lehet koszorúzni Horthy Miklós mellszobrát. A város határában Horthy Miklós képe mellett öles betűkkel üdvözlik az ide látogatót: „Isten hozta Kenderesen, vitéz nagybányai Horthy Miklós szülővárosában!”

Révy László repülőgép-építő  és Punka György történész

Punka György repüléstörténésztől tudtam meg, hogy a hazai repülősport megteremtésében Horthy Miklósnak nemcsak István fián keresztül volt jelentős szerepe, hanem közvetlenül is. A kormányzó létrehozta (ezért viselte a nevét is) a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alapot.  Nemcsak ő, hanem a két világháború közötti magyar vezetés is felismerte a légierő szerepét. A kormányzó úgy gondolta, hogy a sportrepülő-képzéstől csak egy lépés a vadászpilóta-képzés, s a  repülősök ma is idézik híres mondását: „Lovasnemzet voltunk, repülőnemzet leszünk!”

Ezzel magyarázható, hogy a magyarországi repülőszervezetek - mint például a Horthy István Mártírok és Hősök Alapítvány - számon tartják és tisztelik a Horthy-család tagjait. Az alapítvány elnöke és titkára, a Szegeden élő Csukás Ferenc is ezt teszi. Az, hogy Horthy Istvánnak és Csukás Ferenc nagybátyjának: Csukás Kálmánnak Szegeden emléktáblát fognak állítani – javarészt neki köszönhető. Érthető is igyekezete, hiszen nagybátyja, aki a kormányzó-helyettes Horthy István parancsnoka volt, szintén a keleti fronton, 42 évesen halt meg. (Pont annyi idős volt, mint  most Csukás Ferenc.) Szegeden Horthy Miklós mellszobra már elkészült, ám Szeged hivatalban lévő polgármestere, Botka László nem hajlandó engedélyezni. (A mellszobor ezért most egy garázsban „pihen”.)

Csukás Ferenc, Szabó Sándor és Ilona asszony

Vannak, akik számára Magyarországon kifejezetten népszerű a kormányzó. Közéjük tartozik Molnár Gazsó János, akinek néhány vitézi rendet sikerült egyesítenie és főkapitányként idén október elején Fóton jelentette be, hogy a kormányzó egészalakos szobrára gyűjtést indítottak. Szerinte egy éven belül Budapesten szobra lesz a kormányzónak, amihez a szükséges harmincmillió forint egy jelentős részét már elő is teremtették. A szoborállításhoz hiányzó összeg további részét ugyancsak alapvetően közadakozásból kívánják összegyűjteni.

Kattintással: http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/szobrot-allitanak-horthynak-budapesten.html

Ha Budapesten nem sikerülne a szoborállítás, a vidéki települések közül már most van jelentkező a szobor befogadására. Kattintással: http://erdely.ma/magyarorszag.php?id=105463

Molnár Gazsó János Kenderesen

Nem kell különösebben csodálkozni azon sem, hogy a szoborállításnak vannak további radikális ellenzői. Kattintással: http://www.nol.hu/lap/forum/20120124-lovas_szobrot_horthynak_

Idei hazalátogatása alkalmával Horthy Istvánnét az ősszel Révy László repülőgép-restaurátornak sikerült egy olyan Cimbora típusú újraépített vitorlázó-repülőre felültetnie, amelyre Ilona asszony hetven évvel ezelőtt nemcsak jogosítványt szerzett, hanem többször vezetett is.

Révy László besegíti Ilona asszonyt a Cimborába, aki hetven  éve  ilyen gépet maga is vezetett
(Punka György fotója)

Ugyancsak az ősszel a magyar repülőszervezetek szorgalmazására a Honvédelmi Minisztérium helikoptert biztosított ahhoz, hogy Böhönyén Horthy Istvánné megkoszorúzhassa az 1942. augusztus 20-án hősi halált halt Horthy István és a két világháborúban hősi halált halt 800 magyar katonai repülő emlékére idén július elején avatott emléktáblát. Egyébként jellemző a magyar állapotokra, hogy azért koszorúztak itt táblát, mert ezen a Somogy megyei településen biztosított a helyi polgármesteri hivatal lehetőséget, hogy ilyen táblát állíthassanak, míg a szomszédos Segesden, ahol komoly légi harcok voltak például – nem.

A táblaállítás kezdeményezője, Szabó Sándor megpróbálta rábeszélni az utolsó Magyarországon még élő ász-pilótát, Michna Györgyöt, hogy legyen ott Ilona asszony Böhönyére érkezésekor, de a volt vadászpilóta egészségi állapota ezt nem tette lehetővé. Pedig a „Lovagias Vadászpilóták számára állított emlékoszlopon”, amelyet másfél éve Segesd határában állítottak, és ahol Michna György neve is szerepel, még ott tudott lenni. Így Ilona asszony nélküle koszorúzott – végül Segesden is.

Szentgyörgyi Dezső

Szentgyörgyi Dezső nyugdíjas pilótától - akinek édesapja 34 legyőzött repülőgéppel máig a legeredményesebb magyar vadászpilóta - tudtuk meg azt, ami csak pilóta-berkekben közismert: hogy a második világháború során vadászrepülőinknek annak ellenére sikerült gyakran eredményt elérniük, hogy ellenségeik többszörös túlerővel támadtak. Persze, a komolyabb légi ütközetekben az általában egy-két tucatnyi magyar pilóta mellett azért alkalmanként levegőbe emelkedett még közel száz német vadászgép és még a jellemzően 500-600 bombázóval és több száz vadászgéppel támadó amerikai egységeket is sikerült nem egy alkalommal szétszórniuk.

A repülés nemcsak Horthy Istvánnak, hanem feleségének is a hobbija volt, akivel 1940-ben Földközi-tenger körüli nászútjukra is saját repülőgépükön utaztak.

Ilona asszony – két évvel férje, Horthy István halála után, a háború befejező szakaszában – egyébként aktív szerepet játszott Magyarország háborúból való kiugrásának előkészítésében. Ezért 1944. október 15-én apósával, Horthy Miklóssal együtt végül Otto Skorzeny német ejtőernyősei hurcolták el Magyarországról Bajorországba, ahonnan a Horthy-család egyik tagja sem térhetett haza. Igaz, maradtak Horthyk Magyarországon még így is – a kormányzó távolabbi rokonai, akik azt gondolták, hogy pusztán nevük miatt nem eshet bántódásuk. (Tévedtek.)

Halálának 55. évfordulója alkalmából Kenderesen 2012. február 12-én 11 h-kor emlékeznek meg Horthy Miklósról, míg Budapesten, az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél február 18-án, szombat délelőtt 10 órakor tartanak ökumenikus megemlékezést a Belvárosi Főplébánia Templomban.

Gecse Géza

Gondola.hu - kattintással