A magyar és az európai szempont

Interjú Habsburg Ottóval, a Páneurópa Unió elnökével
Vasárnapi Újság, 1995. január 29.

–Elnök úr, Magyarországon a közvélemény döntő része szkeptikus az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésében, hiszen nap mint nap megtapasztalhatjuk, hogy Európa nem kíván a magáévá fogadni bennünket.

Habsburg Ottó: Kérem szépen, ez nem igaz. Nézze, Magyarország ügyében sikerült elérni, hogy minden egyes döntés, ami az Európai Parlamentben Magyarország javára történt, mind egyhangúlag el lett fogadva. Ez árulkodik valamiről. Bizonyos lapok olyan szörnyűségeket írtak Magyarországról, hogy az ijesztő. Például volt a bécsi Presse-ben egy cikk a magyarországi helyzetről, mintha itt teljes káosz, anarchia lett volna. Az botrányos volt. De a közvélemény általában jó az Európai Unióban, és nagyon szívesen fogják befogadni Magyarországot.

Gecse Géza: Úgy tudom, hogy az elnök úr úgy vélekedik, manapság a NATO-hoz való csatlakozás előbbre való, mint európai uniós tagságunk.

 Habsburg Ottó: Igen. Az Európai Unió ma egy óriási gazdasági ha-talom. Ezért a csatlakozásunk nagyon is előnyünkre lenne. Ellenben a közösség a politikában még nem olyan erős, mint amilyen lehetne. Én úgy érzem, hogy a NATO bebizonyította, hogy legalább katonailag és biztonságpolitikailag többé-kevésbé jól működött, és ennek folytán én amellett vagyok, hogy minél gyorsabban lépjünk be a NATO-ba. Annál is inkább, mert nézze, az Európai Unió tagsága mégis egy igazi integráció. A NATO viszont egy szövetség. Egy szövetséget sokkal gyorsabban meg lehet kötni, mint egy integrációt keresztülvinni.

Gecse Géza: Azon, amit mond, azért csodálkozom, mert a NATO-t a hidegháború szülte. Mondhatni azt, hogy a NATO-ra csak azért volt szükség, mert volt hidegháború. Megszűnt a hidegháború, a logikus az lenne, hogy a Varsói Szerződés után feloszlassák a NATO-t is. És ha jól tudom, vannak nyugat-európai politikai elemzők, akik szintén ezt a megoldást tartják logikusnak.

Habsburg Ottó: Ha tényleg megszűnt volna a hidegháború, akkor föl lehetett volna oszlatni a NATO-t. Sajnos azt kell tapasztalnunk, és éppen a csecsen események mutatták azt, hogy az imperializmus még mindig do-minál Oroszországban. És ha azt látjuk, például, hogy hogyan bánnak azokkal a parlamenti tagokkal, akik védik az emberi jogokat, hát kérem szépen, akkor vigyáznunk kell. Még mindig létezik egy igazi és komoly orosz veszély. És Zsirinovszkij ezt nekünk nagyon becsületesen meg is mondotta. Jelcinnek a népszerűsége annyira csökken, hogy én nem hiszem, hogy őt újra tudják választani. Sajnos, még Zsirinovszkij elnökké választása sem kizárt. Az emberek persze mindig azt mondják, lehetetlen, hogy Zsirinovszkij legyen az orosz elnök, mert ő egy bohóc. Tény, hogy bohóc. Mindennap részeg és így tovább. De kérem szépen, én annak idején jól emlékszem, Berlinben voltam, akkor az egyetemen dolgoztam az agrártudományokban, és elolvastam a Mein Kampfot, még mielőtt Hitler elnök lett volna. És én tudtam, hogy az az út hová vezet. És annak idején –  emlékszem –,  ez 1932 novemberében volt, a Reichstagban egy igazi nagy súlyú képviselővel beszéltem, aki a Német Konzervatív Párt egyik elnökségi tagja volt. Akkor ő azt mondta nekem, hogy én hisztérikus vagyok, mert én azt hiszem, hogy a Hitler máris hatalomra fog jutni, ami lehetetlen, sőt elképzelhetetlen. Ez az ember, Hitler egy bohóc. Olyan kis bajusza van, mint a Charlie Chaplinnek, szóval nem komoly. Három hónapra rá Hitler már hatalmon volt.

Gecse Géza: Magyarországnak hihetetlenül nagy nemzetrészei vannak a határokon túl. Az egész magyar nemzet harmada Szlovákiában, Erdély-ben és a mai Szerbiában él.

Habsburg Ottó: Sajnos, a mi bajunk a románokkal igen nagy. De kérem szépen, a románokat ismerik máshol is. Úgyhogy ezeknek nincs olyan súlyuk a világpolitikában, mint ahogy egyesek hiszik. Vannak problémáink a szlovákokkal is. Majd meglátjuk, hogy meg lehet-e valamit oldani.

Gecse Géza: Magyar vagy európai szempontból beszél?

Habsburg Ottó:  Kérem szépen, a magyar és az európai szempont egybeesik. Európa érdeke Magyarország tagsága és Magyarország életérdeke, hogy tagja legyen az Európai Uniónak. Meciar nagyon is ádáz ellenségünk volt, de ő egy olyan ember, aki olyan sokat változott már politikájában, hogy ki tudja, hogy mit fog hozni. Nézze, én mindig úgy éreztem, hogy Szlovákia a mi logikus partnerünk. Évszázadokon keresztül együtt éltünk. Gazdaságilag mégiscsak az összes érdekelt vonalak felénk mennek. Az osztrákokkal alig van közös határuk. A csehekkel –  most éppen elváltak tőlük. A lengyelek nem akarják őket. Az ukránokkal sem lehet. Úgyhogy a szlovákok logikus partnerei mi vagyunk, és én azt hiszem, a végén ezt a szlovákok többsége is meg fogja érteni.

Gecse Géza: Nyugaton az egész közép-európai térséget, sajnos főként csak biztonságpolitikai szempontból közelítik meg, és Magyarországot az egyik legrobbanásveszélyesebb területnek tartják a határon túlra került magyar nemzetrészek miatt.

Habsburg Ottó: Igen. Ez a probléma, ez talán a mi előnyünk is, hogy ezt így tekintik, mert akkor talán erősebb lesz a nyomás azokra az álla-mokra, főleg Szlovákiára és Romániára, hogy kiegyezést keressenek a magyar nemzeti csoportokkal. Éppen a múlt héten az Európa Tanács mostani képviselője –  a francia –  nálunk volt az Európai Parlamentben. Én fölvetettem újra a kérdést, ha történik egy egyezmény Jugoszláviában, akkor mi lesz az önök állásfoglalása a vajdasági kisebbségi kérdésekkel kapcsolatban? És akkor a francia kijelentette, hogy akkor ezzel a problémával is foglakozni fogunk, mert nagyon jól tudjuk, hogy a kisebbségeknek rossz a helyzete és hogy itt is javítani kell, mert máskülönben ott lesz a legközelebbi robbanás. Úgyhogy én úgy érzem, hogy legalább azok közül, akik szakértők, azok megértik azt, hogy az ő érdekük is az, hogy megoldják ezt a kérdést a Duna medencéjében.

Gecse Géza: Mekkorának látja a boszniai válság lezárásának a lehetőségét?

Habsburg Ottó: Én még mindig amellett vagyok, hogy a boszniai-aknak jogot kellene adni, hogy fegyvereket vásároljanak. Mert a jó tárgyalások előfeltétele az egyensúly. Most nincs egyensúly, mert a boszniai szerbek Szerbiából tovább kapnak fegyvereket. Én jártam lent nemrégen, és láttam, hogy milyen fegyvereik vannak. Ezek elektronikus fegyverek és rendkívül modernek, mert Oroszország tovább kutat. Sokkal moder-nebbek, mint amilyenek a mieink, mert a NATO 3-4 éve nem fejleszt új fegyvereket. Az oroszok –  igen. Ezek mind a szerbeknél vannak.

Gecse Géza: Milyennek látja a csecsen válság lezárásának a lehetőségeit, illetve milyen receptet javasol a csecsen válság megoldására?

Habsburg Ottó: Nézze, kérem, a recept persze az lenne, hogyha a csecsenek győznének, de az –  sajnos –  nem remélhető. A csecseneket lassanként le fogják győzni, megint irtani fogják őket, úgy, ahogy a XIX. században is irtották. De ennek hosszú távlatban nagy kihatása lesz. Mert nézze, nemcsak arról van szó, hogy a Kaukázusban válságok lesznek. Ez egész biztos, de Oroszország most például Tuvában és más ilyen orosz-országi részekben már Ázsiában lesz. És a kínaiak azt nem felejtették el, hogy Tuva még 1945-ben is Kína része volt. És hogy csak akkor, 1945-ben vették el az oroszok. A japánok se adták fel a Kuril-szigeteket. Nem ismerték el azt, hogy ez Oroszország része. Úgyhogy van egy japán nyomás, van egy kínai nyomás, és ennek még lesznek további következményei.

  Vissza a főoldalra - kattintással