Hargita Népe, 2004. január 21. szerda, XVI. évfolyam 15. szám  

 

Az anyaországi magyarság a célcsoport

 

– Beszélgetés a Határok nélkül című műsor felelős szerkesztőjével –

 

Rendhagyó könyvbemutatónak adott otthont a székelyudvarhelyi városháza Szent István-terme: GECSE GÉZA Állam és nemzet a rendszerváltás után című kötetét Tolcsvay Béla zeneszerző-énekmondó közreműködésével mutatta be a székelyudvarhelyi közönségnek. A könyv a szerző Magyar Rádióban elhangzott riportjait, illetve a Tolcsvay-klubban tartott közönségtalálkozók, vitaestek szerkesztett változatát tartalmazza.

 

Gecse Géza, az 1992 elején a Kossuth rádió hullámhosszán útjára indított, Határok nélkül című műsor felelős szerkesztője – megalakulása óta részt vállal a műsor munkájában. Amint azt a Hargita Népe érdeklődésére elmondta, a Határok nélkül egyik legemlékezetesebb riportjának – mely az említett kötetben is olvasható – a 2001. október 23-án, Medgyessy Péterrel, valamint Kövér Lászlóval, az 1956-os forradalom megítéléséről elhangzott beszélgetést tartja.

 

– Felmérések, esetleg visszajelzések alapján, milyen a műsor népszerűsége?

 

– A műsor népszerűsége – amennyiben a magyarországi hallgatottságról beszélünk, havonta készülnek felmérések – ha az esti műsorsávot vesszük figyelembe, akkor – az egyik leghallgatottabb műsor az este hét óra után kezdődő sávban Magyarországon. A magyar országhatárokon túl egészen más a helyzet.

 

– A határon túli magyarság a célcsoport?

 

– Amikor felelős szerkesztőként átvettem ezt a műsort, egyik célkitűzésem volt, hogy a határon túli magyarok ügye ne legyen idegenként kezelt téma Magyarországon. Természetes, hogy a határon túliak számára is érdekesnek kell lennie a műsornak, de mivel a határon túl az érdeklődés eleve nagyságrendekkel nagyobb, mint Magyarországon, a fő feladatunk az volt, hogy a határon belüli magyar lakosság érzékenységét növeljük e téma iránt. Ehhez professzionális, szakmailag jól elkészített riportokat kell az anyaországi hallgatók rendelkezésére bocsátani. Az egyik oldala az ügynek, hogy az érdeklődés mennyire adott, a másik pedig az, hogy mennyire tudjuk felkelteni magát ezt az érdeklődést. Egy Határok nélkül-riportnak ugyanúgy „hallgathatónak" kell lennie, mint bármilyen más, a Magyar Rádióban elhangzó produkciónak.

 

– A műsor céljaként említette az anyaországi hallgatók érdeklődésének, érzékenységének növelését a téma iránt. Ez mennyire sikerül?

 

– A feladat összetett, hisz nemcsak a rádión múlik, hogy ezt a célt mennyire tudjuk elérni. A Magyar Televízió nézettsége a médiatörvény elfogadása óta a korábbi töredékére esett vissza, a határon túli ügyek viszont – a Duna Televízión kívül – csak itt jelenhetnek meg. Az utolsó két-három évben a közszolgálati televízió talán többet lépett előre ebben a témában, mint amennyit a rádió tudott, viszont kétségtelen tény, hogy – az Illyés Közalapítvány támogatásának köszönhetően – az eszközrendszerük is sokkal szélesebb volt.

 

– Terveznek valamilyen változást a műsorpolitikában?

 

– Nem hiszem, hogy ez a mostani, nem könnyű időszak a Magyar Rádió életében, olyan, amely a határon túli műsorokkal kapcsolatos változásoknak vagy fejlesztésnek aktualitást adna, de hozzá kell tennem, hogy ami rajtam múlik, azt legjobb tudásom szerint igyekszem a továbbiakban is megtenni.

 

SZÁSZ EMESE