A finnugorok jövője

A ma hét országban élő, megközelítőleg 25 milliós létszámú finnugorság eltérő társadalmi, gazdasági és állami struktúrákban él. Közöttük megtalálhatók a több, mind 1100 éves államisággal és történelemmel rendelkezők, mind az elmúlt száz évben felszabadult országok, illetve az Oroszország nyugati részén és az Uralon túli kis finnugor népek, amelyek közül vannak olyanok is, akik megőrizték a több ezer éves hagyományokat: a nomád és az ezzel járó gyűjtögető, állattenyésztő életmódot.

1992. decemberében, amikor szervezett formában összeült a finnugor népek első világtalálkozója, még nem sokan tudták, hogy ez az „újonnan született” etnikai mozgalom a maga különbözőségeivel és hasonlóságaival meddig és milyen formában marad életképes és tudja összetartani ezt a céljaiban, elképzeléseikben különböző mozgalmat.

2019-ban, amikor az VIII. Finnugor Világkongresszusra készültünk, van már alapunk bizonyos, nem csekély eredmények és tapasztalatok birtokában elképzelni a finnugor népek jövőjét.

A rendszeres találkozók (világkongresszusok és több, mint 20 különböző, de évek óta rendszeres összejövetelek, rendezvények) bizonyítják, hogy a finnugor tengerben igen sok közös és fejlesztésre, együttműködésre méltó érték van: az oktatás, a kultúra, a művészet területén, amit bizonyítanak az írók, a művészek, a tanárok, az ifjúsági- és nőmozgalmak képviselőinek  rendszeres értekezletei és tanácskozásai.

Mindazonáltal nem elhanyagolható az ezzel járó potenciális gazdasági együttműködés sem, amely az egymás és az érintett népek lehetőségeinek jobb megismerésén alapszik.

A mozgalom fejlődését - és ennek bizonyítéka a hét világkongresszus – a maga 600-600 résztvevőjével, igen nagymértékben segíti elő, hogy az érintett országok a demokratikus, a piacgazdaságon és a többpártrendszeren alapuló társadalmi formációt választották és remélhetőleg a jövőben is ebben fognak élni. Nem mellékes, hogy az említett három önálló államisággal rendelkező „finnugor” ország közül mind a három az Európai Unió tagja és az utóbbi világkongresszusunk óta az oroszországi politikai, gazdasági és társadalmi fejlődés is igen pozitívan alakul.

A jövőt meghatározni a mai globalizálódó világban még egy nép, nemzet esetében sem könnyű, hát még egy olyan nemzetek összességében, ahol a már említett különbségek nagymértékben függenek az érintett népek politikai, társadalmi helyzetének alakulásától és az anyanemzetek sorsától, jóindulatától.

Amennyiben biztosított lesz a jövőben is valamennyiük számára a demokratikus fejlődés, az emberi jogok és az ősi, illetve az új hagyományok, továbbá nemzeti identitásuk megőrzése, akkor bizton számíthatunk még sok finnugor világkongresszusra a jövőben is.

Miként a neves német tudós, filozófus Spengler is írta ma már klasszikus művében: „a civilizáció a kultúra elkerülhetetlen következménye”. A finnugorok kultúrája (hagyománya, folklórja) annak minden alkotó részével együtt, így válhat a globalizáció keretei között is a modern civilizáció (a városiasodás) értékes és nélkülözhetetlen alkotórészévé.

Mind a magyar delegáció valamennyi résztvevője, mind a FVK Magyar Nemzeti Szervezete, mind a magam nevében kívánok mozgalmunk valamennyi résztvevőjének további sikereket, felvirágozást tevékenységük valamennyi területén.

Budapest, 2019. novemberében    

Prof. Dr. Nanovfszky György

                                     ny. nagykövet, egyetemi tanár, a politológia tudomány doktora,

                                                      az FVK egyik alapító elnöke,

                                                a Finnugor Tudományos Akadémia 

                                  (társadalmi szervezet, szentpétervári székhellyel) választott tagja