Az észt nyelvtörvény. Kézirat
Az észt eredeti címe: Eesti Nôukogude Sotsialistliku Vabariigi Keeleseadus
---------------------------------------------------------------------------------------------
AZ ÉSZT SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG
NYELVTÖRVÉNYE
(1989. január 18.)
Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság hivatalos nyelve az észt nyelv. Észtországban, az észtek eredeti településhelyén az észt nyelv különleges állami figyelemben és gondoskodásban részesül. Az észt nyelv államnyelvi szerepének törvénybe iktatása szilárd alapot teremt az észt nép és kultúra fennmaradásához és fejlődéséhez.
Az Észt SZSZK-ban minden magánszemély számára, hasonlóképpen minden intézmény, vállalat és szervezet számára biztosítják a jogot az észt nyelvnek mind szóbeli, mind írásbeli használatához.
Az Észt SZSZK biztosítja az észt nyelv észtországi oktatását és kutatását, valamint támogatja az észt nyelv Észtországon kívüli oktatását és kutatását.
Jelen törvény az orosz nyelvet az össz-szövetségi érintkezés szükségleteiből kiindulva veszi figyelembe, mint olyan nyelvet, amelyet az Észt SZSZK-ban az észt után a legtöbben beszélik anyanyelvükként.
Az észt nyelv államnyelvi helyzete semmilyen más anyanyelvű személy polgári jogait nem sérti. Az Észt SZSZK – miközben állami szinten védelemben részesíti az észt nyelvet – elismeri az összes egyéb nemzetiségű polgár elidegeníthetetlen jogát saját anyanyelvének és kultúrájának ápolásához, anyanyelvüktől függetlenül elismeri a polgárok törvény előtti egyenlőségét.
1.§ Az Észt SZSZK Alkotmánya 5.§-ának megfelelően az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság hivatalos nyelve az észt nyelv.
Jelen törvény az Észt SZSZK hivatalos nyelve, az orosz nyelv és egyéb nyelvek használatáról rendelkezik.
MAGÁNSZEMÉLYEK
2.§ Az Észt SZSZK területén a magánszemélyeknek joguk van az észt nyelvű
ügyintézéshez és érintkezéshez az Észt SZSZK államhatalmi és államigazgatási szerveinél, illetve az intézményekben, vállalatoknál és szervezeteknél.
A fenti rendelkezés érvényes a más ügyviteli nyelvet használó államhatalmi és államigazgatási szervekre, illetve intézményekre, vállalatokra és szervezetekre is.
3.§ A magánszemélyeknek biztosítják az orosz nyelvű ügyintézés és érintkezés lehetőségét is az Észt SZSZK államhatalmi és államigazgatási szerveinél, illetve az intézményekben, vállalatoknál és szervezeteknél.
Magánszemélyek számára az ügyintézés egyéb nyelveken a lehetőségektől és tevékenységi körtől függően történik.
4.§ A magánszemélyekkel munkaköri tevékenység során érintkező személyek, minden vezető beosztású munkavállaló, az államhatalmi és államigazgatási szervek, a társadalmi szervezetek, az igazságszolgáltatás, a rendfenntartó és nyomozó szervek munkavállalói, az egészségügy személyzete, az újságírók, a szolgáltatás, a kereskedelem, a tömegtájékoztatás munkavállalói számára nyelvismereti kötelezettség lép érvénybe. Az észt és orosz nyelv, valamint az egyéb nyelvek ismerete és használata a jelen törvény 37.§-a alapján érvénybe lépő kötelezettségek körén belül kötelező.
5.§ A vezető beosztású munkavállalók a beosztottal az utóbbi által megválasztott nyelven érintkeznek, ezzel egyidejűleg nem kötelesek túllépni nyelvismereti kötelezettségük körét.
6.§ A szolgáltatásban és a kereskedelemben a szolgáltató fél nyelvismereti kötelezettségének körén belül köteles a szolgáltatást igénybe vevő fél által megválasztott nyelvet használni.
7.§ A magánszemély nyelvválasztásának akadályozása vagy helytelenítése tilos, és a törvény által meghatározott esetekben büntetendő.
ÁLLAMHATALMI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK
8.§ Az Észt SZSZK államhatalmi és államigazgatási szerveinek ügyviteli nyelve az észt nyelv. Az Észt SZSZK államhatalmi és államigazgatási szerveinek üléseit, munkaértekezleteit és jegyzőkönyveit észt nyelven vezetik.
Az Észt SZSZK államhatalmi és államigazgatási szerveinél ügyviteli nyelvként használható az orosz nyelv a jelen törvény 36.§-ának megfelelően.
9.§ Az Észt SZSZK államhatalmi és államigazgatási szervei az Észt SZSZK-n kívüli érintkezés során a mindkét fél számára megfelelő nyelvet használják.
10.§ Az Észt SZSZK államhatalmi és államigazgatási szervei egymással és az Észt SZSZK-ban működő intézményekkel, vállalatokkal és szervezetekkel történő írásbeli érintkezés során az észt nyelvet használják.
A helyi államhatalmi és államigazgatási szervek, amelyek ügyvitele a jelen törvény 36.§-ának megfelelően orosz nyelvű, az Észt SZSZK államhatalmi és államigazgatási szerveivel történő írásbeli érintkezés során az orosz nyelvet használhatják.
11.§ Az Észt SZSZK államhatalmi és államigazgatási szervei az Észt SZSZK területén magánszeméllyel történő érintkezés során az észt nyelvet használják, az észtül nem értő személyek esetében orosz vagy egyéb nyelvet használnak.
Az Észt SZSZK államhatalmi és államigazgatási szervei biztosítják magánszemélyek számára az észt és az orosz nyelvű érintkezés és ügyintézés lehetőségét, valamint az észt és az orosz nyelvű ügyiratok kiadását, ez utóbbiak céljának vagy a magánszemélyek kívánságának megfelelően. Az egyéb nyelvű érintkezés és az egyéb nyelvű ügyiratok kiadása az Észt SZSZK államhatalmi és államigazgatási szerveinél az utóbbiak lehetőségeinek és tevékenységi körének megfelelően történik, figyelembe véve a lakosság nemzetiségi összetételét, illetve a népcsoportok közötti érintkezés szükségleteit.
INTÉZMÉNYEK, VÁLLALATOK ÉS SZERVEZETEK
12.§ Az Észt SZSZK területén működő intézmények, vállalatok és szervezetek belső ügyviteli nyelve az észt nyelv.
Az eddigi orosz nyelvű ügyvitel ideiglenesen folytatható az Észt SZSZK Legfelső Tanácsának Elnöksége által meghatározott rend szerint, ezzel párhuzamosan a határidők kijelölésekor számba kell venni az észt nyelvű ügyvitelre történő átmenet tényleges feltételeit. A munkavállaló számára észt nyelven biztosítják a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, és elfogadják tőle észt nyelven a belső dokumentumokat. Az orosz nyelvű ügyvitelt folytató intézmények, vállatok és szervezetek részegységeinek jogukban áll ügyvitelükben az észt nyelvet használni. A nem észt nyelvű belső ügyvitel a jelen törvény 20. és 25. §-ainak megfelelően is történhet.
13.§ A szakmai ismeretanyagokat az intézmények, vállalatok, szervezetek eredeti nyelven használhatják.
Az Észt SZSZK intézményei, vállalatai és szervezetei nem észt nyelvű szakmai ismeretanyagot csak a megrendelő kívánságára adhatnak ki.
14.§ Az Észt SZSZK területén működő intézmények, vállalatok és szervezetek az Észt SZSZK-n kívüli érintkezés során a mindkét fél számára megfelelő nyelvet használják.
15.§ Az Észt SZSZK-ban működő intézmények, vállalatok és szervezetek az egymás közötti és az Észt SZSZK államhatalmi és államigazgatási intézményeivel történő érintkezés során az észt nyelvet használják.
Az orosz nyelvet belső ügyviteli nyelvként használó intézmények, vállalatok és szervezetek az egymás közötti, valamint az Észt SZSZK államhatalmi és államigazgatási szerveivel történő érintkezés során az orosz nyelvet használhatják.
Jelen törvény a haderők egységeinek nyelvhasználatát nem szabályozza.
16.§ Az intézmények, vállalatok és szervezetek az Észt SZSZK-n belül magánszeméllyel történő érintkezés során az észt nyelvet, észtül nem tudó személyek esetén az orosz nyelvet vagy egyéb nyelvet használnak.
Az Észt SZSZK-ban működő intézmények, vállalatok és szervezetek biztosítják a magánszemélyeknek az észt és az orosz nyelvű érintkezés és ügyintézés lehetőségét, valamint az észt és az orosz nyelvű ügyiratok kiadását, ez utóbbiak céljának vagy a magánszemélyek kívánságának megfelelően.
17.§ Az Észt SZSZK-beli székhelyű intézmények, vállalatok és szervezetek köztársaságon belüli könyvelése és számvitele észt nyelvű.
BÍRÓSÁGOK
18.§ A bírósági eljárás során a nyelvhasználatot az Észt SZSZK Alkotmánya 158.§-ának megfelelően biztosítják.
OKTATÁS, TUDOMÁNY, KULTÚRA
19.§ Az Észt SZSZK minden polgára számára azonos jogokat biztosít az államilag támogatott anyanyelvi közoktatáshoz.
Az Észt SZSZK az észt nyelvű oktatást egész területén biztosítja.
Az orosz nyelvű közoktatást az orosz nyelvű lakosság elhelyezkedésének megfelelően biztosítják.
20.§ Az Észt SZSZK polgárai az oktatás és nevelés nyelvét tekintve tannyelvű gyermekintézményekre és alapfokú iskolákra jogosultak.
A nem észt nyelvű gyermekintézmények és iskolák belső ügyvitele anyanyelven történhet.
A gyermek- és oktatási intézmények vezetőinek, valamint az oktató-nevelő személyzetnek beszélnie kell szóban forgó intézmény oktatási-nevelési nyelvét.
21.§ Az Észt SZSZK biztosítja az észt nyelv oktatását minden más nyelvű oktatási intézményben és tanulócsoportban, szervezeti kapcsolódásuktól függetlenül.
Minden észtül nem tudó egyetemista észt nyelvoktatásban részesül.
22.§ Az Észt SZSZK polgárai jogosultak észt nyelvű szakmai, középfokú, szakirányú és felsőfokú oktatásra mindazokon a szakterületeken, amelyeket az Észt SZSZK-ban oktatnak.
Az orosz tannyelvű iskolák végzőseinek továbbtanulási lehetőségeit az Észt SZSZK szakmai, középfokú, szakirányú és felsőfokú oktatási rendszerén belül orosz tannyelvű csoportokkal vagy iskolai intézményekkel, nemkülönben az észt nyelvű szakképzés kezdetén az észt nyelv gyorsított oktatásával biztosítják a köztársaság szükségleteinek és lehetőségeinek megfelelően.
23.§ Az Észt SZSZK biztosítja a jogot észt nyelvű disszertációk benyújtásához és tudományos fokozatok észt nyelvű megvédéséhez.
Az Észt SZSZK-ban nem korlátozzák a tudományos közlemények nyelvének megválasztását. Disszertáció benyújtható és tudományos fokozat megvédhető bármely nyelven, amelyet a szakbizottság elfogad.
24.§ Az Észt SZSZK biztosítja az észt nyelvű kultúra kiemelt fejlesztését, ugyanakkor támogatja más népcsoportok kulturális tevékenységét.
Minden Észt SZSZK-beli városban és rajonban biztosítani kell az észt nyelvű információáramlást.
Az Észt SZSZK előjogot biztosít az észt nyelvű nyomdatermékek előállításához.
Az Észt SZSZK az észt nyelvű műsorokhoz biztosítja a televíziós csatornákat és rádióhullámhosszokat, és biztosítja ezek vételét az Észt SZSZK egész területén.
Az Észt SZSZK filmek, videofelvételek és már audiovizuális alkotások bemutatásakor biztosítja az észt nyelvű szinkronizálást.
A televízióban, a rádióban és a sajtóban biztosítják az Észt SZSZK-ra vonatkozó, sokoldalú orosz nyelvű tájékoztatást.
A vallási tevékenységgel és hagyományokkal kapcsolatos nyelvhasználatot a jelen törvény nem szabályozza.
25.§ Az Észt SZSZK-ban a nemzetiségi kulturális egyesületek belső ügyvitelükben saját nyelvüket használhatják, anyanyelvi alkotásokat, űrlapokat és dokumentumokat adhatnak ki.
A nemzetiségi kulturális egyesületek kezdeményezhetik anyanyelvi gyermekintézmények, iskolák, kulturális intézmények és időszakos kiadványok alapítását, és jogosultak megszervezni az iskolán kívüli anyanyelvi oktató-nevelő munkát.
RENDEZVÉNYEK
26.§ Az Észt SZSZK-ban tartandó rendezvényeken, üléseken, konferenciákon és más összejöveteleken a nyelvet a résztvevők szabadon megválaszthatják. Szükség esetén a megértést tolmácsok segítségével biztosítják.
A nemzetközi és szövetségi köztársaságközi találkozók nyelvéről és a tolmácsolásról a rendezőbizottság rendelkezik.
NEVEK
27.§ Az Észt SZSZK helynevei észt nyelvűek. Csak a történelmileg vagy művelődéstörténetileg kivételek engedélyezettek.
Az Észt SZSZK minden helységének egyetlenegy hivatalos neve van. Ezt a latin betűs észt ábécé rögzíti, és az Észt SZSZK-ban meghatározott szabályok alapján más ábécékre is átírható.
28.§ Az Észt SZSZK észt nemzetiségű polgárainak neve egy vagy több keresztnévből és egytagú vagy kéttagú családnévből tevődik össze. Más névelemek hozzákapcsolása csak a szóban forgó személy kérésére történhet. A személynevet a latin betűs észt ábécé betűivel rögzítik, és az Észt SZSZK-ban meghatározott szabályok alapján más ábécékre is átírható.
Az Észt SZSZK más nemzetiségű polgárainak jogukban áll nemzeti hagyományuknak megfelelő nevet viselni, de a hivatalos használatban a névnek tartalmaznia kell legalább a családnevet és egy keresztnevet. A más nemzetiségű polgároknak névviselése meghatározott szabályok szerint történik.
29.§ Az Észt SZSZK hely- és személyneveinek nemzetközi latin betűs alakja megegyezik az Észt SZSZK-ban használatossal.
Ha közlekedési eszközön, épületen, építményen vagy más tárgyon hivatalos megnevezésként észt szó vagy eredetileg latin betűs név szerepel, akkor annak a szónak, névnek a nemzetközi latin betűs alakja megegyezik az észt nyelvű írásmóddal.
30.§ A névhasználat részletes rendjét az Észt SZSZK Névtörvénye szabályozza.
FELIRATOK, TÁJÉKOZTATÁS
31.§ Az Észt SZSZK-ban észt nyelvű űrlapok használatosak. Az észt nyelvű szöveghez fordítások mellékelhetőek.
Más nyelvű űrlapok a jelen törvény 12., 20., 25. paragrafusainak megfelelően és az Észt SZSZK-n kívüli érintkezéskor használhatóak.
32.§ A pecsétek és bélyegzők szövege észt nyelvű, szükség esetén fordítással kiegészíthető.
33.§ A nyilvánosan elhelyezendő cégtáblák, hirdetések, közlemények és reklámok szövege észt nyelvű. Alatta elhelyezhető a feliratnak az észt szövegnél nem nagyobb méretű fordítása vagy kiejtés szerinti átírása. A fordítás mellékelésekor figyelembe veszik a helyi lakosság, a szövetségi köztársaságközi és a nemzetközi érintkezés szükségleteit.
A nemzetiségi kulturális egyesületeket, az iskolákat és a nemzetközi érintkezést szolgáló hirdetések, közlemények és reklámok más nyelvűek lehetnek.
Az Észt SZSZK-ban árusítandó áruk használati utasítását észt nyelven is hozzáférhetővé kell tenni. Az Észt SZSZK-ban előállított és árusítandó árukat legalább észt nyelvű felirattal kell ellátni.
34.§ A rendszámtáblák betűkombinációi az Észt SZSZK-ban csak latin betűket tartalmazhatnak.
A TÖRVÉNY ALKALMAZÁSA
35.§ A jelen törvény 2., 3., 11. és 16.§-a egy éven belül, 6.§-a, a 10.§ 1.bek.-e, 31., 32.§-a és a 33.§ 3.bek.-e két éven belül, 5.§-a, a 15.§ 1.bek.-e, 17. és 34.§-a négy éven belül kerül alkalmazásra, a törvény hatályba lépésétől számítva.
36.§ Azoknál az államhatalmi és államigazgatási szerveknél, amelyeknél eddig orosz nyelvű volt az ügyvitel, és amelyek közigazgatási területének lakossága döntő többségében nem tud észtül, az Észt SZSZK Legfelső Tanácsa Elnöksége a jelen törvény 8.§ 1.bekezdésének alkalmazását ideiglenesen elhalasztja, a határidő kijelölésekor számba véve az észt nyelvű ügyvitel megteremtésének tényleges feltételeit.
A fenti bekezdés nem vonatkozik az Észt SZSZK fővárosára: Tallinnra és kerületeire.
A jelen paragrafus 1. bekezdésében megnevezett helyi államhatalmi és államigazgatási szerveknek jogukban áll egymás között és a belső ügyvitelükben orosz nyelvet használó intézményekkel, vállalatokkal és szervezetekkel orosz nyelven érintkezni.
37.§ A jelen törvény 4.§-a fokozatosan kerül alkalmazásra a törvény hatályba lépésétől számított négy éven belül.
A jelen törvény 4.§-ában megállapított szakterületek és munkahelyek jegyzékét, a megfelelő személyekkel megkötendő munkaszerződések nyelvismereti követelményeit, a munkavállalói minősítések feltételeit, a nyelvek oktatásának rendjét és a 4.§ alkalmazásának határidőit az Észt SZSZK Minisztertanácsa állapítja meg az Észt SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének Nyelvvédő Bizottságának egyetértésével.
FELELŐSSÉG. A TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE
38.§ Az Észt SZSZK államhatalmi és államigazgatási szerveinek, valamint az intézményeknek, vállalatoknak és szervezeteknek a vezetői saját hatáskörükben személyesen felelősek a jelen törvény előírásainak betartásáért.
Azokat a hivatali személyeket, hasonlóképpen a jelen törvény 4.§-ában megnevezett azon munkavállalókat, akik a jelen törvény szándékos megsértésében vétkesek, törvényes felelősség terheli.
39.§ A jelen törvény betartásának ellenőrzését az Észt SZSZK Legfelső Tanácsa Elnöksége és az általa létrehozandó Nyelvvédő Bizottság látja el.
Tallinn, 1989. január 18.
A. RÜÜTEL
az Észt SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke
V. VAHT
az Észt SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára
------------------------------------------------------------------------
[Forrás: Rahva Hääl, 1989. január 22.]
[Fordítás: Mészáros András; 1989]