Forrás: a www.eesti.ee honlap Viited mujale oszlopában a (z Elektroniline) Riigi Teataja ([Ëlëktronikus] Állami Közlöny) című törvénytár
Eredeti, észt nyelvű cím: Keeleseadus - Kattintással
Kézirat
Bicske, 2004. augusztus 31.
Fordította: Mészáros András
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Elfogadva: 1995. 02. 21. (RT I, 1995/23/334.)
Hatálybalépés: 1995. 04. 01.
Módosítva a követkëző törvényëkkel (az elfogadás időpontja; kihirdetés az Állami Közlönyben; hatálybalépés)
1996. 05. 16.; RT I 1996, 37, 739; 1996. 06. 08.
1996. 05. 28.; RT I 1996, 40, 773; 1996. 06. 08.
1997. 09. 10.; RT I 1997, 69, 1110; 1997. 10. 04.
1998. 12. 15.; RT I 1999, 1, 1; 1999. 17.
1999. 02. 9.; RT I 1999, 16, 275; 1999. 07. 01.
2000. 06. 14.; RT I 2000, 51, 326; 2000. 07. 01.
2001. 06. 06.; RT I 2001, 58, 354; 2002. 01. 01.
2001. 06. 13.; RT I 2001, 65, 375; 2001. 07. 22.
2001. 11. 14.; RT I 2001, 93, 565; 2002. 02. 01.
2002. 01. 17.; RT I 2002, 9, 47; 2002. 02. 01.
2002. 06. 05.; RT I 2002, 53, 337; 2002. 06. 28.
2002. 06. 19.; RT I 2002, 63, 387; 2002. 09. 01.
2002. 10. 16.; RT I 2002, 90, 521; 2003. 01. 01.
2003. 12. 10.; RT I 2003, 82, 551; 2004. 01. 01.
Módosítva az Állambíróság 1998. 11. 04-i határozatával; RT I 1998, 98/99, 1618
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1. § Az észt nyelv jogállása
(1) Észtország államnyelve az észt nyelv.
(2) A jelën törvény értelmében az észt nyelv hivatalos használatának alapja az észt irodalmi nyelvi mérce (norma) a Köztársaság Kormánya által mëgállapított rënd szërint.
2. § Az idegën nyelv
(1) A jelën törvény értelmében az észt nyelvën kívül mindën más nyelv idegën nyelv.
(2) A kisebbségi népcsoport nyelve olyan idegën nyelv, amelyet a kisebbségi népcsoporthoz tartozó észt állampolgárok régtől fogva használnak.
21. § A törvény által szabályozott terület
(1) A jelën törvény szabályozza az észt nyelvismeret követelményeit, valamint az észt nyelv és az idegën nyelvek használatát.
(2) A gazdasági társaságok, a nëm nyereségérdëkëlt szervezetëk, az alapítványok és munkavállalóik, valamint a magánvállalkozók számára abban az esetben szabályozzák alá az észt nyelv használatát, ha ez érinti a közérdëkët, ami a jelën törvény értelmében a társadalom biztonsága, a közrënd, a közigazgatás, a népegészségügy, az egészségvédelëm, a fogyasztóvédelëm és a munkavédelëm. Az észt nyelvismeret és nyelvhasználat követelményeit mëgalapozott módon, az elérendő célokkal arányosan këll mëgállapítani, és nëm szabad eltorzítani a körülhatárolandó jogok lényegét.
3. § Az ügyintézés nyelve
(1) Az állami intézmény, a helyi önkormányzat és intézményei (a továbbiakban helyi önkormányzat) ügyintézési nyelve, valamint Észtország védelmi erőinek szolgálati és vezényleti nyelve az észt nyelv. A kivételëket a jelën törvény 2., 3. és 4. fejezete szabályoza.
(2) A nyelveknek a nyomozati eljárás és a bírósági eljárás során történő használatát a mëgfelelő törvényëk szabályozzák.
4. § Az észt nyelv használatának joga
Mindënkinek joga van észt nyelvű ügyintézésre és érintkëzésre az állami intézményëknél, a helyi önkormányzatoknál, a közjegyzőnél, az állami végrehajtónál és a hitës tolmácsnál, a művelődési önkormányzatoknál, valamint az intézményëknél, a gazdasági társaságoknál, a nëm nyereségérdëkëlt és alapítványoknál.
(2) Az intézményëk, vállalatok és szervezetëk mindën munkavállalójának biztosítani këll az észt nyelvű munkahelyi tájékoztatást.
5. § Az észt nyelvismeret és az észt nyelvhasználat követelményei
(1) [Hatályon kívül helyëzve.]
(2) A köztisztviselők, valamint a kormányintézményëkhëz kapcsolódó állami intézményëk és a helyi önkormányzatok intézményeinek munkavállalói, hasonlóképpen a közjogi méltóságok és hivatalaik munkavállalói, a közjegyző, az állami végrehajtó, a hitës tolmács és ezëk irodai munkavállalói kötelesek ismerni és használni az észt nyelvet, olyan szintën, ami szolgálati kötelezëttségeik teljesítéséhëz, munkakörük ellátásához szükségës.
(3) A gazdasági társaságok, a nëm nyereségérdëkëlt szervezetëk és alapítványok munkavállalóinak, valamint az ëgyéni vállalkozóknak abban az esetben írja elő a törvény az észt nyelvismereti követelményëk teljesítését a munkakörük ellátáshoz szükségës szintën, ha ez a jelën törvény 21. §-a (2) bekezdésében mëgjelölt közérdëkët érinti.
(4) A jelën paragrafus (2) és (3) bekezdésében mëgnevezëtt köztisztviselők, munkavállalók és ëgyéni vállalkozók számára a köttelező nyelvismereti szintët a Köztársaság Kormány állapítja mëg.
(5) Az észt nyelv ismerete a három nyelvismereti szint ëgyikén teljesítendő:
1) alapszint: az észt nyelv korlátozott szóbeli és elemi írásbeli ismerete. A magánszëmély boldogul a szokásos nyelvhasználati helyzetëkben, mëgérti a tagolt beszédët a mindënnapi életët érintő kérdéskörökben, fëlfogja az ëgyszërűbb szöveg lényegi tartalmát, valamint képes kitölteni az ëgyszërűbb alapdokumëntumokat és képes lëírni a legszükségësebb rövid szövegëket;
2) középszint: az észt nyelv szóbeli és kotlátozott írásbeli ismerete. A magánszëmély boldogul változatos nyelvhasználati helyzetëkben, mëgérti az átlagos gyorsaságú beszédët, nehézség nélkül fëlfogja a a midënnapi életët tükröző szövegëk tartalmát, képes lëírni a saját tëvékënységi körébe tartozó szövegëket;
3) fëlsőszint: az észt nyelv szóbeli és írásbeli ismerete. A magánszëmély a beszédhelyzettől fügetlnül szabadon kifejezi magát, mëgérti a gyors beszédët is, nehézség nélkül fëlfogja a bonyolultabb szövegëk tartalmát is, képes árnyalt és különféle célú szövegëk lëírására.
(6) Az észt nyelvismereti követelményëk nëm alkalmazandók arra magánszëmélyre, aki küldföldi szakértőként vagy szakembërként dolgozik Észtországban.
51. § Az észt nyelvi szintvizsga
[Az (1) bekezdés 2002. 12. 31-ig érvényës alakja]
(1) Az észt nyelvismeretët észt nyelvi szintvizsgákon állami vizsgabizottságok értékëlik. Az állami vizsgabizottságok összetételét és az észt nyelvi szintvizsgák lëbonyolításának rëndjét az oktatási minisztër rëndëlettel állapítja mëg.
[Az (1) bekezdés 2003. 01. 01-től érvényës alakja]
(1) Az észt nyelvismeretët észt nyelvi szintvizsgákon állami vizsgabizottságok értékëlik. Az állami vizsgabizottságok összetételét és az észt nyelvi szintvizsgák lëbonyolításának rëndjét az oktatási és tudományügyi minisztër rëndëlettel állapítja mëg.
(2) Az idegën nyelvű alapiskola és gimnázium észt nyelvi záróvizsgája és az észt nyelvi szintvizsga ëgyesítésének fëltételeit az oktatási és tudományügyi minisztër állapítja mëg. Az állampolgárságért folyamodó észt nyelvi vizsgája és az észt nyelvi szintvizsga ëgyesítésének fëltételeit a Köztársaság Kormánya állapítja mëg.
(21) Az alapfokú végzëttség után középfokú szakképzésben részesülő, más tanítási nyelvű tanulócsoportok végzőseinek észt nyelvű államvizsgája és az észt nyelvi szintvizsga ëgyesítésének fëltételeit az oktatási és tudományügyi minisztër állapítja mëg.
(3) Az észt nyelvi szintvizsgát nëm këll teljesíteniük azoknak a szëmélyëknek, akik az alapfokú, középfokú, középfokú szakirányú és fëlsőfokú végzëttségët észt nyelvën szërëzték mëg.
(4) Az észt nyelvi szintvizsgát teljesíteni kívánó szëmélyëknek joguk van az észt nyelvi szintvizsgtát mëgelőző foglalkozásokra a Köztársaság Kormánya által mëgállapított időtartamban és rënd szërint; ezëk költségét az állami költségvetésből fëdëzik.
(5) Az észt nyelvi szintvizsgát teljesítő szëmélynek észt nyelvismereti bizonyítványt állítanak ki, amelynek alakját a Köztársaság Kormánya állapítja mëg.
[RT I 2002, 90, 521; hatálybalépés: 2003. 01. 01.]
6. § Tanulás észt és idegën nyelvën
Az állami intézményëk és a helyi önkormányzatok törvényben előírt rënd szërint biztosítják az észt nyelvű tanulás lëhetőségét mindën hozzájuk tartozó oktatási intézményben, ugyanígy biztsoítják az idegën nyelvű tanulás lëhetőségét törvényben előírt rënd szërint.
II. FEJEZET
AZ IDEGËN NYELVEK HASZNÁLATA AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNYËKNÉL ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL
7. § A köztisztviselők és munkavállalók elé állítandó észt nyelvismereti és nyelvhasználati követelményëk
Azoknál a helyi önkormányzatoknál, ahol az észt nyelv mellett a belső ügyintézés nyelve a kisebbségi népcsoport nyelve, a köztisztviselőknek és a munkavállalóknak ismerniük këll az észt nyelvet a Köztársaság Kormánya által mëgállapított, az észt nyelv ismeretére és használatára vonatkozó követelményëk szërint.
8. § Ügyintézés idegën nyelvën
(1) Ha az állami intézményhëz vagy helyi önkormányzathoz benyújtott beadvány, kérelëm vagy más ügyirat idegën nyelvű, az intézménynek joga van az ügyirat benyújtójától igényëlni az ügyirat észt nyelvű fordítását, a jelën törvény 10. §-ában szabályozott esetëket kivéve.
(2) Ha az állami intézmény vagy helyi önkormányzat azonnal azonnal nëm igényli a beadvány, kérelëm vagy más ügyirat észt nyelvű fordítását, akkor az idegën nyelvű ügyirat az intézmény részéről elfogadottnak minősül.
(3) A törvény által szabályozott esetëkben az állami intézménynek és helyi önkormányzatnak joga van igényëlni a fordítás közjegyző általi hitelësítését. Ha az igényëlt fordítást nëm nyújtják be, az állami intézmény vagy a helyi önkormányzat az ügyiratot elutasíthatja, vagy lëfordíthatja a folyamodó hozzájárulásával és költségén.
(4) Az észt nyelvet nëm ismerő szëmélyëk az állami intézmény és a helyi önkormányzat intézménye köztisztviselőivel valamint munkavállalóival történő szóbeli érintkëzés során, ugyanígy a közjegyző, az állami végrehajtó és a hitës tolmács irodájában a felek beleëgyezésével olyan idegën nyelvet is használhatnak, amelyet ezëk a köztisztviselők és munkavállalók ismernek. Ha nëm sikerül ëgyezségre jutni, tolmács segítségével érintkëznek, a költségëket pedig az észt nyelvet nëm ismerő magánszëmély viseli, ha törvény másképpen nëm rëndëlkëzik.
9. § A külkapcsolatok nyelve
Az állami intézményëknek és a helyi önkormányzatoknak valamint ezëk köztisztviselőinek és munkavállalóiknak a külkapcsolatokban joguk van a mindkét fél számára mëgfelelő nyelvet használni.
10. § A kisebbségi népcsoport nyelvhasználati joga
(1) Abban az önkormányzati területi ëgységben, ahol a kisebbségi népcsoporthoz tartozik az állandó lakosság legalább fele, a mëgfelelő önkormányzati területi ëgységben működő állami intézményëktől és a mëgfelelő helyi önkormányzattól és azok hivatalnokaitól mindënkinek joga van az észt nyelvën történő válaszadás mellett ugyanerre a kisebbségi népcsoport nyelvén is.
(2) Az önkormányzati ëgyég állandó lakosa az a magánszëmély, aki törvényësen tartózkodik Észtországban, és az önkormányzati területi ëgységben tartózkodik évente legalább 183 napon át, emellett az önkormányzati területi ëgységtől történő távol maradása nëm haladhatja mëg az ëgymást követő 90 napot.
11. § A kisebbségi népcsoport nyelvének használata ügyintézési nyelvként
Annál a helyi önkormányzatnál, amelynek állandó lakosai többségének nyelve nëm az észt nyelv, a helyi önkormányzat belső ügyintézési nyelveként az önkormányzat képviselő-testületének javaslatára és a Köztársaság Kormányának határozata alapján használhatják az észt nyelv mellett az önkormányzat állandó lakosainak többségét alkotó kisebbségi népcsoport nyelvét.
12. § A hivatali levelezés nyelve
Annál a helyi önkormányzatnál, ahol az észt nyelv mellett a belső ügyintézés nyelve a kisebbségi népcsoport nyelve, az állami intézményëkkel és a helyi önkormányzatokkal történő hivatali levelezés nyelve az észt nyelv.
13. § A pëcsétëk, hosszú bélyëgzők, űrlapok, hirdetésëk, mëghívók és közleményëk nyelve
(1) Annál a helyi önkormányzatnál, ahol az észt nyelv mellett a belső ügyintézés nyelve a kisebbségi népcsoport nyelve, a pëcsétëknek, hosszú bélyëgzőknek és űrlapoknak észt nyelvűeknek këll lënniük.
(2) A jelën paragrafus (1) bekezdésében említëtt önkormányzatnál észt nyelvűeknek këll lënniük a mëghívóknak, hirdetésëknek és közleményëknek, amelyekhëz a helyi önkormányzat csatolhatja a mëgfelelő fordításokat a kisebbségi népcsoport nyelvén.
3. FEJEZET
A KISEBBSÉGI NÉPCSOPORT NYELVÉNEK HASZNÁLATA A KISEBBSÉGI NÉPCSOPORTOK MŰVELŐDÉSI ÖNKORMÁNYZATAINÁL
14. § A kisebbségi népcsoport művelődési önkormányzatának nyelve
(1) A kisebbségi népcsoport művelődési önkormányzata belső ügyintézési nyelvként használhatja saját kisebbségi népcsoportjának nyelvét.
(2) A művelődési önkormányzat észt nyelvën érintkëzik mind az állami intézményëkkel, mind azokkal a helyi önkormányzatokkal is, ahol ugyanannak a kisebbségi népcsoportnak a nyelve nëm használatos belső ügyintézési nyelvként.
15. § A kisebbségi népcsoport művelődési önkormányzata pëcsétjeinek, űrlapjainak, hirdetéseinek, közleményeinek és hosszú bélyëgzőinek nyelve
(1) A kisebbségi népcsoport művelődési önkormányzata pëcsétjeinek észt nyelvűeknek këll lënniük.
(2) A hivatalos űrlapoknak, hirdetésëknek, közleményëknek és a hosszú bélyëgzőknek észt nyelvűeknek këll lënniük. Ezëkhëz a művelődési önkormányzat hozzákapcsolhatja a mëgfelelő fordításokat a kisebbségi népcsoport nyelvén.
4. FEJEZET
A NYELVEK HASZNÁLATA ËGYÉB TERÜLETËKËN
16. § A fogyasztó joga észt nyelvű tájékoztatásra
Az áruk és szolgáltatások fogyasztójának joga van észt nyelvű tájékoztatásra és kiszolgálásra a mëgfelelő fogyasztóvédelmi törvénynek mëgfelelően.
[RT I 1994, 2, 13]
17. § A könyvvitel nyelve
Az Észtországban bejegyzëtt intézményëk, gazdasági társaságok, nëm nyereségérdëkëlt és alapítványok könyvvitele észt nyelvën történik a törvényëk által szabályozott rënd szërint.
18. § Az idegën nyelvek használata más területëkën
Az idegën nyelvek használata az áruk és szolgáltatások fogyasztóit valamint a munkahelyi érintkëzést szolgáló tájékoztatás a Köztársaság Kormánya által mëgállapított rënd szërint történik.
5. FEJEZET
NEVEK, MËGNEVEZÉSËK ÉS TÁJÉKOZTATÁS
19. § A helynév nyelve
(1) Az észtországi helynevek észt nyelvűek. A helynevek esetében engedélyëzhetők a történelmileg és művelődéstörténetileg indokolt kivételëk.
(2) Mindën észtországi helységnek ëgyetlen hivatalos neve van. Az észtországi helynév eredeti alakja észt-latin bëtűkkel írandó. Az észtországi helynevek a más ábécét használó kisebbségi népcsoport nyelvén a mëgfelelő irodalmi nyelvi mércében rögzítëtt átírási szabályok szërint írandók.
20. § Az észt állampolgár nevének írása
Az észt állampolgár nevének hivatalos alakja észt-latin bëtűkkel írandó. Az észt állampolgár neve a másféle ábécét használó nyelvën a mëgfelelő irodalmi nyelvi mércében (normában) rögzítëtt átírási szabályok szërint írandó.
21. § Az intézmény, gazdasági társaság, nëm nyereségérdëkëlt szervezet, alapítvány és ëgyéni vállakozó pëcsétjei, hosszú bélyëgzői és űrlapjai
(1) [Törölve.]
(2) Az Észtországban bejegyzëtt intézmény, gazdasági társaság, nëm nyereségérdëkëlt szervezet, alapítvány és ëgyéni vállakozó pëcsétjei, hosszú bélyëgzői és űrlapjai észt nyelvűek. Az észt nyelvű szöveghëz az intézmény, gazdasági társaság, nëm nyereségérdëkëlt szervezet, alapítvány és ëgyéni vállakozó hozzákapcsolhatja az idegën nyelvű fordítást.
22. § A név nemzetközi alakja
(1) Az észtországi állampolgár, helység, gazdasági társaság, intézmény, nëm nyereségérdëkëlt szervezet és alapítvány nevének nemzetközi latin bëtűs alakja mëgëgyezik az Észtországban használatossal.
(2) A jelën paragrafus (1) bekezdésében szabályozott neveknek másféle ábécét használó nyelvën történő írásakor az irodalmi nyelvi mércében mëgállapított átírási szabályok alkalmazandók.
23. § A tájékoztatás nyelve
(1) A cégtáblák, közúti táblák, hirdetményëk, közleményëk és rëklámok észt nyelvűek, kivéve a jelën törvény 13., 15. és 18. §-ában szabályozott esetëkben, valamint nemzetközi vállalatok létrehozásakor.
(2) A jelën paragrafus rëndëlkëzései nëm érvényësek a külföldi államok képviseleteire.
24. § Az állami nyilvántartás bëtűjelzéseinek nyelve
Az állami nyilvántartás bëtűjelzéseinek bëtűkombinációi kizárólag latin bëtűket tartalmazhatnak.
25. § A hangos-képes (audiovizuális) művek, a tëlëvíziós és rádiós közvetítésëk valamint a rëklámok idegën nyelvű szövegének fordítása
(1) A hangos-képes (audiovizuális) mű (a többi között a műsorok és a rëklámok) közvetítésekor (a többi között a műholdon és kábëlhálózaton át történő továbbításakor) az idegën nyelvű szöveghëz csatolni këll a mëgfelelő és pontos észt nyelvű fordítást.
(2) Az észt nyelvű fordítás nëm szükségës az azonnal mëgismétëlt műsorok, a nyelvoktató műsorok, a saját előállítású idegën nyelvű hírëk bemondói szövege és az ëgyenësadás esetében.
(3) Az észt nyelvű adás nëm szükségës az idegën nyelvű hallgatónak szánt rádióműsorok esetében.
(4) A jelën paragrafus (2) bekezdésében említëtt, észt nyelvű fordítás nélküli hírëk és ëgyenësadások terjedelme nëm haladhatja mëg a heti saját előállítású műsorok 10 százalékát.
26. § A Riigikogu mint Észtország törvényhozó gyűlése nevének használata
(1) A Riigikogunak mint Észtország törvényhozó gyűlésének a neve nëm fordítható lë.
(2) A Riigikogu neve a latin ábécét használó idegën nyelvkën az észttel mëgëgyező módon írandó, a más ábécét használó nyelvekën az irodalmi nyelvi mérce (norma) szërint rögzítëtt átírási szabályok alapján írandó.
(3) A Riigikogunak mint Észtország törvényhozó gyűlésének a neve helyëtt vagy kiegészítésként, nëm hivatalos mëgnevezésként használható a „parlamënt” mëgnevezés mind észt nyelvën, mind idegën nyelvekën.
51. FEJEZET
FELELŐSSÉG
261. § Az észt nyelvhasználati követelményëk mëgsértése
(1) Ügyintézés, hivatali levelezés, könyvvitel, magánszëmélyëkkel történő érintkëzés, illetve a munkavállalóknak nyújtott munkahelyi tájékoztatás során, ugyanígy pëcsétëk, hosszú bélyëgzők és űrlapok használatánál az észt nyelvhasználati követelményëk figyelmën kívül hagyása miatt az állami intézmény, a közjogi méltóság és hivatala, a helyi önkormányzat, illetve az ezëk által fënntartott intézményëk, a gazdasági társaság, a nëm nyereségérdëkëlt szervezet és az alapítvány 200 bírságëgységig terjedő pénzbírsággal sújtandó.
(2) Ugyanez a cselekmény, ha legalább másodszor követik el, 300 bírságëgységig terjedő pénzbírsággal sújtandó.
(3) Ugyanez a cselekmény, ha jogi szëmély követi el, 40 00 koronáig terjedő pénzbírsággal sújtandó.
262. § A nyelvi követelményëk mëgsértése a tömegtájékozatásba1
(1) Az idegën nyelvű hangos-képes (audiovizuális) mű, a rádió- és tëlëvízióadók idegën nyelvű műsorainak, illeve a nemzetközi vállalatok nyilvánosságnak szánt tájékoztatás közvetítésekor az észt nyelvű fordítás hiánya 300 bírságëgységig terjedő pénzbírsággal sújtandó.
(2) Ugyanez a cselekmény, ha jogi szëmély követi el, 50 000 koronáig terjedő pénzbírsággal sújtandó.
263. § A nyelvi követelményëk mëgsértése Észtország védelmi erőinél
A nyelvi követelményëk mëgsértése Észtország védelmi erőinél 100 bírságëgységig terjedő pénzbírsággal sújtandó.
264. § A nyelvismereti követelményëk mëgsértése
A munkaadó részéről a nyelvismereti követelményëk alkalmazásának elmulasztása a munkavállaló vonatkozásában, ugyanígy a köztisztviselő vagy a munkavállaló részéről a nyelvismereti követelményëk figyelmën kívül hagyása 200 bírságëgységig terjedő pénzbírsággal sújtandó.
265. § Az észt nyelvhasználati követelményëk és az irodalmi nyelvi mérce (norma) mëgsértése
(1) Cégtáblán, útjelző táblán, hirdetésën, közleményben vagy rëklámban az észt nyelvhasználati követelményëk figyelmën kívül hagyása, ugyanígy, a hivatalos nyelvhasználatban vagy a nevek átírása során az észt irodalmi nyelv mércéjének (normájának) mëgsértése 200 bírságëgységig terjedő pénzbírsággal sújtandó.
(2) Ugyanez a cselekmény, ha ezt jogi szëmély követi el, 20 000 koronáig terjedő pénzbírsággal sújtandó.
266. Az észt nyelvhasználati követelményëk mëgsértése a fogyasztók kiszolgálásánál
(1) Az észt nyelvhasználati követelményëk mëgsértése a fogyasztó kiszolgálásánál és az észt nyelvű mëgjelölés vagy használati utasítás hiánya az árun 200 bírságëgységig terjedő pénzbüntetéssel sújtandó.
(2) Ugyanez a cselekmény, ha jogi szëmély követi el, 40 000 koronáig terjedő pénzbírsággal sújtandó.
267. Eljárási szabályok
(1) A jelën törvény 261-266. §-aiban tárgyalt bűncselekményëkre a büntetőtörvénykönyv (RT I 2001, 61, 364) általános része és a büntetőeljárásra vonatkozó törvény (RT I 2002, 50, 313) alkalmazandó.
(2) A jelën törvény 261-266. §-aiban tárgyalt bűncselekményëk ügyében bíróságon kívül a Nyelvi Fëlügyelet jár el.
6. FEJEZET
ZÁRÓ RËNDËLKËZÉSËK
27. § A törvény mëgsértésének felelőssége
A jelën törvény és a törvénnyel kapcsolatos ëgyéb jogszabályok mëgsértői közigazgatási felelősségët viselnek törvényben rögzítëtt rënd szërint.
28. § A törvény végrehajtásának ellenőrzése
A jelën törvény végehajtásának ellenőrzése a Köztársaság Kormánya által mëgállapított rënd szërint történik.
281. § [Hatályon kívül. RT I 2003, 82, 551; hatályos: 2004. 01. 01-től]
282. § A munkahelyi észt nyelvismereti katëgóriái
(1) A munkahelyi észt nyelvismeret katëgóriái a jelën törvény 5. §-a (4) bekezdése alapján a mëgállapított kötelező nyelvismereti szintëknek mëgfelelően a követkëzők:
1) az A, B és C katëgória az alapszintű észt nyelvismereti szintnek felel mëg;
2) a D katëgória a középszintű észt nyelvismereti szintnek felel mëg;
3) az E és F katëgória a fëlsőfokú észt nyelvismereti szintnek felel mëg.
(2) A munkahelyi észt nyelvismeret katëgóriái nëm alkalmazhatók az állampolgárságért folyamodó észt nyelvismeretének igazolására.
[RT I 2003, 82, 551; hatályos: 2004. 01. 01-től]
29-30. § [A jelën szövegből törölve.]