2002. augusztus 11., vasárnap

A támogatás nem szűnik meg

 Szabó Vilmos, a magyar kormány külügyi államtitkára szerint, amennyiben az anyaország gazdasági fejlődése lehetővé teszi, növelik a határon túlra   szakadt nemzettestek anyagi támogatását

             A Medgyessy-kormány határon túli magyarok kérdésével megbízott államtitkára Szabó Vilmos, aki 1994-től 1998-ig az MSZP külügyi titkárságán dolgozott, majd ezt követően 2000-ig parlamenti képviselő volt. Korábbi megbízatásai során több alkalommal járt Vajdaságban, ám államtitkárként először a csütörtökön Tóthfaluban megtartott könyvbemutatón vett részt, amelyen Gecse Géza budapesti újságíró kötetét ismertették. A kiadvány a Tolcsvay Klubban megtartott beszélgetések szerkesztett anyagát tartalmazza, s tulajdonképpen az elmúlt 12 évről vallanak benne politikusok, közéleti személyiségek és művészek. A könyvbemutatót a magyar kormány támogatásával épült tóthfalusi ifjúsági és közösségi házban tartották. Szabó Vilmos államtitkárt arról kérdeztük, vajon továbbra is számíthat-e a határon kívüli magyarság az anyaország anyagi támogatására.

Az utóbbi években a vajdasági magyar művelődési intézmények számára a túlélést jelentette az anyaországi támogatás. Megkezdődött az intézményteremtés is, ugyancsak az anyaországnak hála. Változik-e valami a támogatás módszerében, nagyságrendjében?

  -- Az anyaország feladata, hogy ahhoz nyújtson segítséget, hogy a magyarság születése helyén megmaradjon és boldoguljon. Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt 12 évet folyamatosságában kell tekinteni. Ilyen értelemben minden kormány tett valamit hozzá a támogatáshoz, hogy az elképzelés, a szülőföldön való boldogulás kiteljesedjen. Az évek során kiépült a magyar--magyar kapcsolatok intézményrendszere, ez a Magyar Állandó Értekezlet, kialakult a támogatások módszere: magyarországi közpénzekből az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás terén nyújtunk támogatást. Az új magyar kormány minden olyan támogatást, amely értékőrző és eddig megvolt, azt megtartja, és az ország gazdasági lehetőségei szerint ezt növelni is kívánja. Hangsúlyozom, semmilyen eddigi kedvezmény nem szűnik meg.

Szerbiában nagyban zajlik a privatizáció. Gazdasági beruházások terén milyen magyar érdekeltség van, ami esetleg helyzetbe hozhatná a vajdasági magyarokat is?

             -- Ha Magyarország bekerül az Európai Unióba, szeretné modellként felmutatni, hogyan lehet a határon túl rekedt nemzettestekkel együttműködni. Oly módon, hogy a kisebbségek nem erőszakosan követelik jogaikat, hanem a többségi nemzet érdekeit is szem előtt tartva a régió fejlődését, fejlesztését tartják szem előtt. A magyar kormány a határokon átnyúló régiók fejlesztését tartja fontosnak, s az Európai Unió számára mint stabilitási tényezőt, illetve a régió biztonságának modelljét szeretné felkínálni az ilyenfajta együttműködést.

A MÁÉRT ülésére meghívottak névjegyzéke váltotta ki a vitát arról, hogy ez a magyar kormány egyes határon túli magyar pártokkal együttműködik, másokkal meg nem...

             -- A magyarországi parlamenti pártoknak nem szabad a határon kívülre kivinni nézeteltérésüket, megosztottságukat. A kisebbségben él? Nemzetrészek politikai pártjainak a mindenkori magyar kormánnyal kell tartaniuk a kapcsolatot. Medgyessy Péter közjogilag 10 000 000 magyar miniszterelnöke, de felelősségét tekintve 15 millió magyarságával kell hogy törődjön. Azonban mi nem szándékozzuk Budapestről meghatározni, hogyan éljenek a kisebbségek, miként lehet itt megmaradni. Úgy véljük, magának a közösségnek kell eldöntenie, kit tart legitim képviselőjének. Az anyaországi demokratikus pártok felelőssége, hogy ne hozzák olyan helyzetbe a pártokat, hogy egyik kormánnyal együttműködnek, a másikkal meg nem. Örülünk a Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának, és a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit a realitásoknak megfelelően támogatjuk. A magyar nemzetpolitikának a kisebbségek határok nélküli együttműködését kell hangsúlyoznia, s az új magyar kormány ilyen értelemben kíván együttműködni és támogatást nyújtani a határon túli magyarságnak.

KABÓK Erika