Kossuth rádió, Határok nélkül, 2003.május 26. 18:30 -19.30

 

Riport a MÁÉRT 2003 májusi értekezletéről

 

Műsorvezető:    Nagy György András

Riporter            Gecse Géza

 

 

Nagy György András:

- Jó estét kívánok! A mikrofonnál a mai szerkesztő, Nagy György András. Szokatlan időpontban, és csaknem egyórás terjedelemmel jelentkezik most a Határok nélkül. Az első magyar-magyar találkozót 1996-ban tartották, ám a második ilyen fórum után hároméves szünet következett. Az újraindulás immár Magyar Állandó Értekezlet néven tehát 1999-hez kötődik, és még ebben az évben a második MÁÉRT záródokumentumban kérte fel a magyar kormányt a későbbi státus-, majd kedvezménytörvény elnevezéssel ismertté vált jogszabálycsomag elkészítésére. Az ezt követő években a magyarigazolvány és jó néhány kedvezmény kézzelfogható valóság lett, ám számolni kellett a szomszéd országok kormányai, sőt az Európai Unió véleményével is. Az ügyet többé-kevésbé folyamatosan kísérték magyarországi belpolitikai, illetve külpolitikai viták, illetve újabb egyeztetések, egyezmények, és ezeknek megfelelően születtek módosítási tervek, illetve változtattak a határon túli magyarokat érintő jogszabályokon. A mostani, azaz a hetedik MÁÉRT záródokumentumát, lényegében tehát a kedvezménytörvény újabb módosítási tervét másfél tucatnyi szervezet aláírta, három viszont nem. Fontos tudni ahhoz, hogy a mostani terv valóban törvény legyen, még a magyar parlament hozzájárulása is kell, ahhoz pedig, hogy valóban működjön az ő területükön, a szomszédos országok kormányainak is bólintaniuk kell. A határon túli magyar szervezetek közül a két legnagyobb, az erdélyi Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a felvidéki Magyar Koalíció Pártja igennel voksolt. Ehhez tudni kell, hogy az erdélyi magyarság Tőkés László vezette szárnya, amely nem volt jelen a tanácskozáson, korábban közölte, elutasít  minden fajta változtatást. Különbözőképpen szavaztak a vajdasági, illetve a kárpátaljai szervezetek képviselői, a horvátországi magyarok viszont otthoni vitáikat félretéve egységesek voltak, aláírtak. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a kedvezménytörvény kilúgozásának tartja a mostani változtatásokat, szerinte a módosítás az alapfunkcióitól fosztja meg a jogszabálycsomagot. A felvételt, mint egyébként a műsorban elhangzó összes többi interjút, Gecse Géza készítette.

 

Gecse Géza:

- Mennyire elégedett Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke azzal a törvénymódosítás tervezettel, amelyet a Magyar Állandó Értekezleten megvitattak?

 

Kovács Miklós:

- A törvényből az egységes magyar nemzet koncepcióját kilúgozni óhajtó tervezet számunkra nem lehet tárgyalási alap.

 

Gecse Géza:

- De hát ezek szavak, hogy egységes magyar nemzet. Ugye amikor a franciáktól elvették annak idején Elzász-Lotaringiát, akkor ők azt mondták, hogy erről nem beszélünk, de mindig gondolunk rá.

 

Kovács Miklós:

- A státustörvény lényegét akarják visszavonatni. Egy jogfeladó gesztust óhajtanak megtenni.

 

Gecse Géza:

- Jó, de hát hogyha azt nézzük meg, hogy pontosan mi kerül ki az új fajta szabályozás alapján a státustörvény tervezetéből, azok a következő kategóriák: az egyik a munkavállalásnak a kérdése, amely arról szól, hogy Magyarországon a mai szabályozás alapján nem 3 hónapra, hanem legalább fél évre tud a határon túli magyar munkát vállalni, és ez így nem kerül bele. Tehát hogyha nem kerül bele, akkor nem arról van szó, hogy most itt jogszűkítésről lenne szó, hanem arról, hogy több lehetőséget kap az illető a magyarigazolvány alapján, hogyha magyarországi utazásokról van szó, egy gyermek után is megkaphatják ugye az úgynevezett oktatási-nevelési támogatást, tehát a kormány, vagy a kormánypártok képviselőinek azon álláspontja, hogy az új fajta szabályozás alapján tágul mintegy a kedvezmények köre, ez egy védhető álláspont.

 

Kovács Miklós:

- Ez az álláspont teljességgel védhetetlen, hiszen az új fajta megfogalmazások összehasonlítva az eredetiekkel rengeteg lehetőséget adnak kibúvókra és kerülőkre. Az oktatási-nevelési támogatás, a megállapodás novemberben  úgy szólt, hogy legyen vagylagos a szlovákiaiak kedvéért. Ha egyszer ilyen egyszerű a dolog, hogy vagylagos, akkor egyáltalán miért kellett egy ekkora kört futni, miért kellett azt az egyszerű tételt kiszedni a törvényből, hogy valaki magyar iskolába járatja a gyerekét, megvallotta a magyarságát azáltal, hogy magyarigazolványt váltott, és ezért neki jár ez az összeg, ami van. Miért kellett odaírni a szövegbe, hogy az utazási kedvezményt kulturális célból vehetik igénybe? Mit jelent ez? A kalauz megnézi a mozijegyet, és hogyha a Hídemberre megy el az illető moziba, akkor igénybe veheti, ha pedig a Matrix 3-at akarja megnézni, akkor nem veheti igénybe? És akkor...

 

Gecse Géza:

- De nem biztos, hogy az rossz, hogyha valaki kulturális alapon kapja meg ezt a kedvezményt, hiszen ez azt jelenti, hogy mások számára is nyitottá válik ez a lehetőség. Tehát a magyar kultúra, ami tulajdonképp javarészt ugye a magyar lakosságnál a legerőteljesebb, az így is elismerhető. Tehát én szerintem ezzel nincsen baj, mert ez azt jelenti, hogy az az orosz, az az ukrán, az a szlovák, az a román, akit érdekel a magyar kultúra, azt is valamennyire kedvezményezzük, és akkor az jó nekünk is, hogyha ő is úgy érzi esetleg egy idő után, hogy mondjuk ő magyar, nem?

 

Kovács Miklós:

- Ezt meg lehet tenni, ez egy teljesen más koncepció, aminek a végkifejlete teljesen egyértelmű. Egyetlen turistától sem lehet majd utazásért pénzt elvenni és belépődíjat a múzeumokra, mert mindenki azt fogja mondani, hogy a kedvezménytörvényt óhajtja igénybe venni. De más probléma is van. Ezekben a módosításokban mi novemberben megállapodtunk. Tehát a maximumban, amit módosítani lehet, akkor esett áldozatul a kedvezményes munkavállalás ügye, amit említett. Én a magam részéről akkor is nehéz szívvel írtam alá az akkori zárónyilatkozatot, ahol ez szerepel. De azzal írtam alá, hogy ha egyszer a státustörvény lényege megmentésének ez az ára, akkor ugyan fájó szívvel és kellemetlen érzésekkel, de tegyük meg ezt az elengedhetetlen áldozatot. És most azt látjuk, hogy ehhez képest három lépést hátráltak vissza, és nem egyszerűen mennyiségi jellegű visszahátrálásról van szó, hanem minőségiről, tehát a törvény alapkoncepcióját óhajtják most feláldozni.

 

Gecse Géza:

- Jó, de hogyha én azt mondom, és azt mondják itt nagyon sokan, hogy ez tulajdonképpen nem jogcsökkentés, hanem jogkiterjesztés, és hogyha ez valóban így történik, akkor az, hogy benne van-e a törvényben az, hogy a magyar nemzet egységes, hát kit érdekel.

 

Kovács Miklós:

- Ahogy már említettem, a dolog lényege az, hogy egy jogfeladó gesztus...

 

Gecse Géza:

- Tehát gesztus magyarul.

 

Kovács Miklós:

- A gesztusoknak az értékét nem lehet alulbecsülni, a gesztusok nagyon is számítanak. Kérdezzék meg az amerikaiakat, melyik zászló alatt íratták alá a fegyverszünetet a japánokkal.

 

Gecse Géza:

- Mondjuk ez rossz hivatkozás, hogyha a határon túli magyarokról beszélünk, mert nem vagyunk abban a helyzetben.

 

Kovács Miklós:

- Ez a dolognak a magva. Nem vagyunk abban a helyzetben. A kérdés az, hogy milyen döntést hozunk saját magunkról, milyen helyzetben vagyunk. A magyar nemzet még mindig abban a helyzetben van, hogy önmegalázó gesztusokat kell végrehajtani, hogy bizonyítsa ártalmatlanságát?

 

Nagy György András:

- Javaslataik elfogadása után a záródokumentum aláírása mellett döntött a másik kárpátaljai szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. Ez a szervezet kezdeményezte egyébként, hogy jöjjön létre egy a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó állandó parlamenti bizottság a magyar országgyűlésben.

 

Gecse Géza:

- Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke mennyire elégedett a kedvezménytörvény módosított változatával?

 

Gajdos István:

- Mi azért vagyunk elégedettek, mert azokat a javaslatokat, illetve kéréseket, amelyek meg voltak fogalmazva az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség nevében, ezek meghallgatásra találtak, és úgy fel volt tüntetve a módosított törvénytervezetben, már az újban, ez pedig a diákigazolványok igénybevételével és az ehhez járó kedvezmények hogy kiterjedjenek minden határon túli magyar diákra, akik függetlenül attól, hogy milyen szakon tanulnak, és ugyanezt javasolnak a pedagógusigazolvánnyal kapcsolatban  is, és az ezzel járó kedvezményekkel is. Továbbá kérésünk volt, hogy a kedvezménytörvény végrehajtása során viszonyuljanak differenciáltan a határon túli magyar közösségekhez, és főképp azokhoz, akikkel szemben vízumkötelezettséget fognak bevezetni az év végén, tehát Ukrajna és Vajdaság, ezekkel hogy alkalmazzanak pozitív diszkriminációt, azaz a kedvezmények megítélésekor legyen figyelembe véve ne csak a közösség számaránya, hanem a rászorultság is.

 

Nagy György András:

- Kárpátalján egy friss adat szerint az itteni 155 ezres magyarságnak csaknem 70 %-a igényelte a magyarigazolványt, és mintegy 80-85 ezren már át is vették a dokumentumot. Tavaly 9.200-an kértek oktatási-nevelési támogatást, idén még nem hirdettek pályázatot. Ungvári munkatársunk, Petykó Ágnes összeállítása.

 

Petykó Ágnes:

- Vidékünkön már tavaly több mint 9 ezer pályázó várta, hogy életbe lép a szülőföldön magyarul program, és az iskolakezdésig megérkezik a 20 ezer forintos tőkeinjekció. Most újrafogalmazták gondolataikat. Állítják, a szeretet jele a jó szó, olykor a pénznél is többet jelent. A törvény sokat emlegetett kedvező módosítása kapcsán, mely szerint támogatásban részesülnek az egygyermekesek is, így fogalmazott Erzsike és Éva, a két salánki anyuka:

 

- Nemcsak az anyagiakról van szó, kisebbségek vagyunk, azok is maradunk.

 

- Nem igaz, hogy annyira nagy csalódás érhet majd bennünket, hogy semmi ne valósuljon meg, de még egyszer nagy változást vagy valamit nem éreztünk.

 

Petykó Ágnes:

- Feltűnő, hogy a nemzetet érintő törvényben az ítészek nem találják helyénvalónak az egységes magyar nemzet kifejezést, ami pedig a salánki Batta József és a tiszakeresztúri Pándi Gyula szerint nagyon jól esett volna mindenkinek.

 

Batta József:

- Külön államokban élünk, de egy nemzet vagyunk, egy család vagyunk, egy nagy-nagy család, egy nép vagyunk, és ez nekünk jól esne, hogyha mi ezt nemcsak éreznénk, mert mi ezt érezzük, hanem ha Magyarországon is éreznék az emberek, és a kormány is, akik képviselik a magyar népet.

 

Pándi Gyula:

- Azért kell nekünk, hogy hát tudjuk, hogy  Magyarországhoz tartozunk valamilyen szinten,  de hát ez nem mindenkinek kell, lehet, hogy nem.

 

Batta József:

- És őszintén megmondom, nem azon csodálkoztam, hogy a Kovács Miklós elnök úr nem írta alá, hanem azon, hogy voltak, akik aláírták.

 

 

Petykó Ágnes:

- Kárpátalján is megosztott a MÁÉRT ülés végeredménye. Olyan elbírálások is vannak, amely szerint nem kellett volna egy kifejezésből elvi kérdést formálni, és visszautasítani egy remek elképzelést. Szerintük akik nem írták alá a zárónyilatkozatot, azok a kákán is csomót találnak.

 

Nagy György András:

- A magyarországi politikai erők közül a legnagyobb kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt támogatása  nem volt kétséges. Mint ahogy Tabajdi Csaba elmondta, a módosítások legfontosabb üzenete, hogy több európaiság nem jelent kevesebb magyarságot. A kedvezménytörvényt korábban elutasító Szabad Demokraták Szövetségét képviselő Eörsi Mátyás azzal indokolta kiállásukat a módosítás mellett, hogy a változtatásokkal pont kifogásaik oka szűnt meg. A változtatást korábban elutasító MDF azzal indokolta, hogy végül igennel voksolt, hogy mint Dávid Ibolya fogalmazott, ezzel a határon túli szervezetek igényét tartja tiszteletben. A legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség viszont ragaszkodott  a nemhez, mégpedig azért, mert úgy látja, a törvénymódosítással a magyarigazolványok nemzetintegráló szerepe szűnik meg.

 

 

Gecse Géza:

- Nem szavazta meg a kedvezménytörvény módosított változatát, mert úgy  gondolta, hogy az egységes magyar nemzet koncepciónak benne kellene lennie ebben a törvényben. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke.

 

Németh Zsolt:

- Bízunk abban, hogy a parlamenti fázisban a módosító javaslatainkat el fogja fogadni a kormány, és felismeri, hogy teljesen indokolatlan Európára hivatkozva kiüresíteni a státustörvényt.

 

Gecse Géza:

- Az, hogy ez a nemzetkoncepció úgymond kiüresedik, mert ugye  azt állítják itt a kormány képviselői, hogy tágítják mintegy a státustörvényben lévő kedvezményeket az új fajta törvénytervezetben.

 

Németh Zsolt:

- Ez a törvény ez kizárólag kultúrára és az oktatásra szűkíti le a státustörvényt, tehát kimaradnak a kultúrán, oktatáson túlmutató területek, mint például az egészségügynek a támogatása, illetőleg a hátrányos helyzetű vidékeknek, régióknak a támogatási lehetősége.

 

Gecse Géza:

- De hát ez a hatályos törvényben sem volt még pontosan  szabályozva, csak mint lehetőség  volt benne, hát kerettörvény a most hatályban lévő státustörvény.

 

Németh Zsolt:

- Ettől még kikerült a mostani státustörvényből a kormányzat  elgondolása szerint minden oktatáson és kultúrán túlmutató kedvezmény, illetőleg támogatás, ez a magunk részéről egy nagyon fontos hiányossága enneka törvénynek. Átteszi a súlypontját a határon túli magyarok támogatásáról a magyar kultúrának a támogatására, és ez egy alapvetően más koncepció. További problémát jelent a magyarigazolványnak az elértéktelenítése, hiszen csak az anyaországi egyes kedvezményekre lesz a magyarigazolvány igénybe vehető, holott a jelenlegi szöveg szerint a szülőföldön igénybe vehető támogatásoknál is a magyarigazolvánnyal való rendelkezés előfeltétel, márpedig nagyon komoly támadások érték a magyarigazolványt, és elemi feladata lenne a törvényhozásnak, hogy megvédje ezektől a támadásoktól.

 

Gecse Géza:

- Na de a magyarigazolvány akkor ér igazából valamit,  hogyha ehhez olyasmit tudnak társítani, ami készpénzre váltható, hisz a kedvezménytörvény egyik lényegi eleme az,

hogy azok a hátrányos helyzetben élő magyarok,  akik a határainkon túl élnek, azok jól járjanak azzal, hogy magyarok.

 

Németh Zsolt:

- Természetesen, a magyarigazolványnak pedig a szülőföldön való jelentősége ennek a módosításnak a nyomán megszűnik, és innentől fogva a magyarigazolvány nem fogja tudni betölteni azt az integráló, cementező szerepét, amit ebben a törvényben a magyarigazolvány betölt.

 

Gecse Géza:

- Jó, de hát egymás közt szólva én tudom azt, hogy a határon túliaknak nagyon sokat számítanak a szimbólumok, tehát hogy van egy olyan igazolványuk, ami nagyon hasonlít a magyar útlevélre, de valójában nem az. Tehát igazából utazási kedvezmények igénybevételére jogosít fel Magyarország területén, és az utazási kedvezmények azok duplázódnak mintegy az új fajta szabályozás értelmében, múzeumot tudnak látogatni. Ilyen kulturális tekintetben jó igazából a...

 

Németh Zsolt:

- Hadd hozzak fel egy konkrét példát. A határon túli 20 ezer forintos oktatási támogatásnak a jelenlegi törvényben előfeltétele, hogy azok vehetik igénybe, akik magyarigazolvánnyal rendelkeznek, akik kifejezésre juttatták a magyarigazolvány igénylésével, hogy ők a magyar nemzethez tartoznak.

 

Gecse Géza:

- Igen, de hogyha az oktatási-nevelési támogatást azt más formában is meg tudják kapni, akkor ettől még a magyarigazolványnak a tartalma nem biztos, hogy kiüresedik, illetve hogyha kiüresedik, akkor csak ebben az egy tekintetben, de valójában nem járnak rosszabbul.

 

Németh Zsolt:

- Minden szülőföldi támogatás esetén, amelynek a rendszerét ki kellene építeni, a magyarigazolvány az előfeltétel volt. Most viszont megszűnt előfeltételnek  lenni, tehát innentől fogva a határon túli magyarok számára nem lesz tétje a szülőföldi támogatások igénylésénél a magyarigazolvány kiváltásának.

 

Gecse Géza:

- És ez miért baj?

 

Németh Zsolt: - Vonatkozik ez a taneszköz támogatásra, vonatkozik ez minden egyéb támogatási formára, és én ezt azért tartom bajnak, mert Magyarországnak az a célja a státustörvénnyel, hogy erősítse a határon túli magyaroknak a magyar nemzethez való tartozásának a tudatát, aminek a kifejezési eszköze a magyarigazolványnak a birtoklása.

 

Gecse Géza:

- Na jó, hát erre azt mondják a határon túli szervezetek képviselői is, hogy ha magyar iskolába adja a gyermekét, akkor az már egy vállalás, vállalása annak, hogy ő magyar, tehát nem a magyarigazolványtól válik ő magyarrá, és hát ennek lehet az egyik formai jegye az, hogy magyarigazolványa is van. Természetesen magyar lehet az is, aki nem váltja ki a magyarigazolványt a határon túl, és az nem biztos, hogy rossz egyébként, hogyha mondjuk kulturális intézmény kapja, mert akkor nem csak olyan kapja, aki magyar, hanem olyan, akiből lehet esetleg potenciálisan magyar, vagy a magyarság iránt rokonszenvvel viseltető ember. Tágítja mintegy a kereteket.

 

Németh Zsolt:

- De a magyar államnak teljesen egyértelműen joga van ahhoz, hogy olyan feltételekkel adjon a határon túl támogatást, aminek a meghatározásában fontos szerepet játszik a magyarigazolvánnyal való rendelkezés. Tehát a törvénynek egy alapvető jogintézményét veszíti el ezzel a módosítással a határon túli magyarság. Továbbmennék, az európai uniós témakörben is nagyon komoly nézetkülönbségeink vannak, hiszen kizárólag a diszkriminációt tiltó rendelkezés alapján akarja a kormányzat felülvizsgálni majd, hogy hatályban marad-e azokban az országokban a státustörvény, amik szintén csatlakoznak az Európai Unióhoz. Márpedig a mi javaslatunk, elvárásunk összhangban a határon túl magyarok elvárásaival, az egész európai uniós joganyagot kívánja megnevezni, hiszen lehetünk úgy  a diszkrimináció mentességnek a talaján, hogy egyidejűleg a pozitív diszkriminációt elfogadjuk. És ezért tartom egy nagyon komoly hiányosságának a törvény módosításának, hogy szemben az EU joganyagára való általános hivatkozással, vagy a pozitív diszkriminációs elemmel, a nondiszkriminációs klauzulára hivatkozik ez a módosító javaslat. Ez azt a kockázatot hordja magában, hogy a státustörvény a szomszédaink uniós csatlakozását követően hatályát veszítheti.

 

Gecse Géza:

- Hogyha eltekintünk  az EU-tól, mert tekintsünk el tőle, igazából a státustörvénynek az egyik gyengéje, és ezt szlovák vonatkozásban is észre vehettük, hogy ha az illető szomszédos ország nem járul hozzá ahhoz, hogy ez a Magyarországon hozott törvény az ő területére is érvényes legyen, akkor a sutba dobhatjuk az egészet. Tudniillik csak a saját országunknak a területén tudjuk érvényesíteni annak az intézkedéseit.

 

Németh Zsolt:

- A státustörvénynek a nemzetközi elfogadottsága az megfelelő szintű, a Szlovákiában történő alkalmazással kapcsolatban vannak még politikai viták. Én bízom abban, hogy a szlovák ellenállást azt előbb-utóbb a törvény módosítása nyomán sikerül letörni. Megjegyezném, hogy semmivel nem léptünk előrébb az elmúlt egy esztendőben, sőt minél több elemről hátrált le Magyarország a státustörvény vonatkozásában, annál erőteljesebb volt a szlovák ellenállás.

 

Nagy György András:

- A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Kasza József elnök úgy fogalmazott, hogy számukra a változtatásnak nincs igazi tétje, de főként azért támogatják, hogy a kedvezménytörvény alkalmazható legyen a Felvidékem és Erdélyben is.

 

Gecse Géza:

- Elnök úr, ön az elmúlt hetekben, az elmúlt napokban gyakorlatilag azt nyilatkozta, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása után a státustörvény az értelmét veszítette. Most mégis megszavazta a státustörvény módosított szövegének tervezett változatát.  Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a szerb kormány alelnöke.

 

Kasza József:

- Hát nem pontos a fogalmazás, ugyanis én nem azt mondtam, hogy értelmét vesztette, hanem azt fejeztem ki, hogy a vajdasági magyarság szempontjából a státustörvény, vagy a kedvezménytörvény e pillanatban nem az első prioritás. Ugyanis sokkal nehezebb problémákkal küzdünk, nézünk szembe velük, és ezekkel a kérdésekkel, kérdéscsoportokkal nem tudunk kellőképpen foglalkozni, mert mindenki a státustörvénnyel, a státustörvény alkalmazásával, vagy módosításával van elfoglalva. Szerbiában nem volt soha kérdéses a státustörvény alkalmazásának a lehetősége, mert a Vajdasági Magyar Szövetség kellő időben koalíciós partnereit felkészítette ennek a törvénynek az alkalmazására, megérttette, hogy ez a törvény nem a szerb állam, a szerb nép ellen íródott, hanem határon átnyúló segítség a vajdasági magyarságnak, és ez a segítség indirekt úton segítség a szerb államnak is, hogyha egy elviselhetőbb, nyugodtabb kisebbség él azon a területen. Most Szerbiában a tulajdoni struktúra átformálása van folyamatban privatizáció útján, és a vajdasági magyarság ennek mondhatnám úgy, hogy néma szemlélője. Nem tud aktívan részt venni a folyamatban, mert tőkéje nincs, azzal a kis tőkével, amellyel rendelkezett a vajdasági magyarság, ezt a tőkét átmentette az anyaországba a milosevicsi éra kezdetén, mikor a bizonytalanság  érezhető volt, legalábbis aki odafigyelt az események  folyására. Majd később akik átköltöztek a vajdasági térségből az anyaországba, a megtakarított eszközökön kívül, a vagyon eladásából is a tőkét idehozták, és itt az anyaország gazdasági potenciálját erősítette. Tehát valahogy joggal várjuk el, hogy az anyaország most az irányunkba tegye meg azt a kezdő lépést, adja meg azt a kezdő lehetőséget, tőkét, hogy a munkahelyeket, vállalatokat megmentsük, a földterületeket, amelyek a privatizáció során más kézre kerülhetnének, megmentsük, és ezek a kérdések minket ma sokkal érzékenyebben érintenek, mint mondjuk egy olyan megfogalmazás, hogy a kedvezménytörvény egyéneken keresztül, vagy pedig intézményeken keresztül lesz folyósítva akkor, amikor lesz folyósítva.

 

Gecse Géza:

- Mennyire elégedett a kedvezménytörvény módosított változatának a szövegével? Hiszen  a magyar parlamentnek még el kell fogadnia.

 

Kasza József:

- A mi számunkra a kedvezménytörvény szellemi, erkölcsi érték, kötődés az anyanemzethez, a magyarsághoz, és én úgy érzem, hogy a módosított törvényváltozatban ez a súlypont nem változott. És számunkra ez volt a legfontosabb.

 

Nagy György András:

- A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András szerint létezik határokon átívelő politikai együttműködés.

 

Gecse Géza:

- Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke igazi megoldásnak a kettős állampolgárságot tartaná, a státustörvényt azt egy lényegesen gyengébb jogkiterjesztésnek, mint amit az önök eredeti elképzelése tartalmazott volna. Önök ezt a törvénymódosítást, amit a kormány képviselői úgy  gondolnak, hogy ez egy jogkiterjesztés, tehát többet ad, mint az eddigi változatok, önök most mégsem szavazták meg. Miért?

 

Ágoston András:

- Mi valóban a kettős állampolgárságot tartjuk a legjobb megoldásnak, de mi el tudtuk fogadni a státustörvénynek különösen azokat a részeit, amelyek a magyarigazolvánnyal voltak kapcsolatosak. Abból indultunk ki, hogy a magyarigazolvány úgy, ahogy azt a státustörvényben meghatározták, egy kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a trianoni trauma lassan megszűnőben van, vagy megszűnőben lehet. Más szóval a határmódosítás nélküli nemzeti integráció egyik kézzelfogható dokumentuma. Tehát ebből a szempontból mi támogattuk a státustörvényt. Úgy gondoltuk, hogy ez az első lépés, majd következik egy második is, a kettős állampolgárság. Meg kell  mondanom, hogy mi nem a törvényben végrehajtott módosításokat figyelembe véve döntöttünk úgy, ahogy döntöttünk, hiszen itt az esetünkben arról van szó, hogy mi a Fidesz Magyar Polgári Szövetséggel hosszú évek óta jó politikai kapcsolatot építettünk ki, és úgy gondoltuk, hogy miután kétpólusúvá vált a magyar, illetve a határon túli magyar politikai elitek is, van annak alapja, hogy egy határon átnyúló politikai együttműködés keretében amikor a Fidesz úgy nyilatkozott, hogy nem fogadja el ezt a módosítást, mi is azt mondtuk, hogy akkor pedig mi sem. De meg kell mondanom azt is, hogy mi demokraták vagyunk, és ha ezt a törvényt módosított formában meghozza a magyar parlament, mi azt tisztelni fogjuk, és síkra szállunk a végrehajtása mellett.

 

__________________________________(Hírek után a témát a Határok nélkülben folytattuk - G.G.)__________

Nagy György András:

- Kedves hallgatóink folytatjuk műsorunk rendkívüli kiadását. A mikrofonnál Nagy György András. A Határok nélkül hét óra előtti első felében mások mellett a két kárpátaljai és a két vajdasági magyar szervezet, valamint a Fidesz álláspontját hallhatták. A legfrisebb adatok szerint a Romániában élő magyaroknak eddig valamivel több mint egynegyede igényelt magyar igazolványt. Ez körülbelül nyolcvanezer kérelmet jelent. Oktatási, nevelési támogatásra  harminchatezer pályázat érkezett és kétezerháromszáz család már meg is kapta a gyermekenként járó húszezer forintot. Az RMDSZ elnöke szerint az új törvény alkalmazható lesz és nem csökken, hanem éppenséggel nő a kedvezményezettek köre. Markó Béla szerint javaslataikat végül sikerült beépíteni a módosító csomagba, így a törvény úgy változik, hogy lényegében ugyanaz marad. A riporter Gecse Géza.

 

Gecse Géza.:

- Markó Béla az RMDSZ szövetségi elnöke többször is elmondta több interjúban, hozzászólásban, hogy önöknek a kedvezménytörvény előző változataival sem volt semmi bajuk, ezt is megszavazták a mostani alkalomból ezt a legutóbbi módosítást. Elégedett-e Markó Béla az RMDSZ szövetségi elnöke?

Markó Béla:

- Végül is nem arról van szó, hogy jobb, vagy rosszabb lett a törvény, hanem megpróbáltunk egy olyan helyzetet kialakítani, amikor a kedvezmények köre csorbítatlanul működjék tovább. Tehát tulajdonképpen ugyanolyannak kellett maradnia a törvénynek ami a kedvezmények nagyságát, mennyiségét, minőségét illeti és szerintem ezt sikerült elérni. Valóban sok helyütt módosult a törvény, mert tagadhatatlan, hogy az Európai Unió is számos követelményt támasztott és ugyanúgy a szomszédos országok is különböző kifogásokat emeltek. Namost a tét az volt, hogy lehet-e úgy módosítani a törvényt, hogy a mi szempontunkból ugyanaz maradjon? Lehet, hogy sokak számára ez fából vaskarikának tűnik, de szerinte végül is ez a törvény ugyanaz a törvény. Ugyanúgy megy tovább az oktatási támogatás, ugyanúgy elértük azt a módosító javaslatainkkal, hogy a diákigazolványt, vagy a pedagógus igazolványt azonos formában ítélik oda az elkövetkezőkben és meg vannak az utazási kedvezmények és más hasonló támogatások is. Illetve egy ponton végül is sikerült jobbá tenni a törvény, ez az oktatási támogatás. Hiszen eddig két, vagy több gyerek esetében lehetett nyújtani ilyen oktatási támogatást, ez most már egy gyerek esetében is lehetséges. Ez viszont lényeges változás, hiszen én magam láthattam, hogy itt talán a legtöbb embert a kedvezmények közül ez érint és ez érdekel az oktatési támogatás.

 

Gecse Géza:

-Volt-e még másfajta javaslatuk? Mert hiszen nem mindegy az sem hogy ez a törvény ez pontosan mikor lép életbe, mikor lép hatályba? Hiszen például az oktatási, nevelési támogatás esetében ugye, hogy elérje az igazi hatását jóllehet lehetetlenség, de jó lenne, hogyha néhány napon belül életbe lépne.

 

Markó Béla az RMDSZ szövetségi elnöke:

- Most már sem politikailag, sem a törvény tartalma szempontjából nem hasznos ezt nyújtani. Tehát a politikai érdek az, hogy fejezzük be a vitát. Hogyha ez most folytatódna még hónapokon át ebből senki nem nyerne szerintem, hanem mindenki veszítene. Ez Magyarország érdeke és a határon túli magyar szervezetek érdeke is és végül is, ha jobban megnézzük a szomszédos országok érdeke is. Másrészt emiatt a hosszú módosítási vita miatt valóban kialakult egy bizonytalansági állapot. Ez lecsökkentette a törvény értékét és az alkalmazást is bizonytalanná tette. Éppen ezért mi egyértelműen azt kérjük, hogyha most már ezeket a módosító javaslatokat elfogadtuk, hogyha most már konszenzus van a törvénnyel kapcsolatosan, akkor ennek az alkalmazása legyen mielőbb lehetséges. A magyar Országgyűlésnek természetesen ez nem a mi döntésünk, hanem a magyarországi politikai pártoké, szerintünk minél hamarább el kellene fogadnia ezt a törvényt.

 

Nagy György András:

- Támogatja a tervezett módosítást a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége is. Az ügy érdekessége az amit a Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke Jakab Sándor úgy fogalmazott meg, hogy évek óta először szavazott együtt a három horvátországi magyar szervezet.

 

Gecse Géza:

- Jakab Sándor a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke mennyire elégedett a kedvezménytörvény módosított változatával miért szavazták meg?

 

Jakab Sándor:

- Megszavaztuk, de lelki tusa után, hiszen nem vagyunk elégedettek, fenntartásaink vannak. Például kétszeres kompromisszum kényszer amely részben a mindenkori magyar politikai erők felé, másik pedig amely még fontosabb a határom túli nagy magyar régiók és szervezteik felé való lojalitás kényszerített arra, hogy végül is megszavazzuk amit mi legfontosabbnak tartottunk. A magyar igazolvány ereje az valahogy benne maradt és a magyar nemzethez való tartozás elve is. Igaz, hogy a jelző nélkül amit nagyon szerettünk volna bent tartani, de végülis jelző nélkül benne maradt. Ezért írtam alá a béke nevében.

 

Gecse Géza:

- A szimbólumoknak ekkora jelentősége lenne?

 

Jakab Sándor:

- Igen Horvátországban különösen, hiszen mi a törvény erkölcsi erejét tartottuk legfontosabbnak és ezt éreztük, hogy valahogyan az a kisugárzás amely eddig a törvényből olyan erőteljesen kivilágított az egy kicsit most gyengült és azzal tartozom a horvátországi magyaroknak, akik  mérhetetlen bizalmat tanúsítanak amint ezt a múlt vasárnapi választások is tanúsították, hogy ezt azért elmondjam.

 

Nagy György András:

- A burgenlandi magyarok kicsit kilógnak a sorból. Rájuk ugyanis, egyébként az eredeti szándékkal ellentétben nem vonatkozik a kedvezménytörvény. A hivatalos indoklás szerint azért nem, mert egyrészt Ausztria már az unió tagja, másrészt az ott élők sokkal jobb anyagi helyzetben vannak, mint bármely más szomszéd ország polgára. Az érintettek viszont úgy érzik ezeken az indokokon egyrészt túllép az idő, másrészt ők szórványban gazdagságtól, szegénységtől függetlenül jelentős hátrányokat szenvednek el az oktatás, a kultúra területén.

 

Gecse Géza:

- Mennyire elégedett a módosított kedvezménytörvénnyel Deák Ernő aki azért van érdekes helyzetben, mert Ausztriában a kedvezménytörvény tulajdonképpen nem is alkalmazható. Deák Ernő az Ausztriai Magyar Központi Szövetség elnöke.

 

Deák Ernő:

- Igen és ez a nyugat-európai országos magyar egyesületeknek a szövetség elnöke. Szóval abba a minőségemben hívtak meg. Hogy mennyire vagyok elégedett ezt így nem lehet megválaszolni, hogy most elégedett vagyok-e vagy csalódott vagyok. Egyre inkább az a benyomásom, hogy az embernek nagy türelemre és szívósságra van szüksége ahhoz, hogy kvázi felépüljön valami olyan építmény amit mindenki megcsodál, vagy legalábbis elfogad. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a magyar kisebbségeknek a helyzete hosszú évtizedeken át annyira rendezetlen, annyira elhanyagolt állapotban volt, hogy nincs az a kormány, főképp amikor Magyarország hát idestova csak tizenkét, tizenhárom éve független állam, lehetetlenség ilyen szörnyűségeket mondjuk egy gyenge, vagy egy jó erős évtized alatt felhozni. Én úgy tekintem a kedvezménytörvényt, mint egy mérföldkő, ami valahova elvezet. De semmire sem végpont és végcél és végső megoldás. Éppen ahogy Kovács László külügyminiszter mondta, hogy ez nem kisebbségi jog, nem kisebbségi törvény és ez nagyon jó, hogy erre rávilágított. Az, hogy eszközként mit lehet ebből kihozni, ez természetesen múlik elsősorban a határon túli magyarok képviselőin is. Hogy őnekik ez megfelel, vagy nem felel meg. A másik pedig az, hogy tudnunk kell a végső célt. Az kétségtelen, hogy én nem azt mondom, hogy csalódott vagyok, de azt hiányolom és egyre inkább, emlékszem a rendszerváltozás után volt egy ilyen eufórisztikus hangulat, amikor nagy, nagy távlatokban magyarságról, magyar egységről beszéltek, vagy egyetemes magyarságról. Ez egyre inkább kezd háttérbe szorulni. Mint ugye most legutóbb is kiiktatták az egységes magyar nemzet fogalmát, bár az egyetemes lenne különben is a helyes. Tehát végeredménybe az az érzésem, hogy ez egy ilyen pillanatnyi helyzet amivel próbálnak a magyar kisebbségi közösségek élni. De ezt tulajdonképpen nem lehet tudni ez egy helyben topogás, körbejárás, vagy pedig valóságos elmozdulás. És azt viszont jó lenne tudnunk, főképp, hogyha most az új évszázad küszöbén megejtett népszámlálásra gondolunk, hogy a magyarságnak a létszáma vészesen csökken és főképp az amit egyre inkább látunk, hogy ahol nagyobb tömbben élnek a magyarok ottan még úgy ahogy tartják magukat, de a szórványok vészesen szívódnak fel.

 

Gecse Géza:

- Ausztriában nem csökken a szórvány, hogyha arra a három falura gondolok ami Burgenlandban, vagy Őrvidéken magyar többségű, vagy fogalmazzunk pontosabban úgy, hogy jelentős magyar jelenlét van.

 

Deák Ernő:

- Tévedés. A helyzet az, hogy Ausztriában a burgenlandi magyarok közül tehát vesszük azt a három, illetve négy települést. A legnagyobb ugye Felsőőr lenne. Ezerhatszázról, körülbelül ezerre ment vissza a magyaroknak a száma tíz év alatt. Alsőőrben szintén, Őriszigeten és így tovább. Egyedül  Pulyán, de ott is erősen csökkent a magyarok száma. Most viszont tudomásul kell venni, hogy ez nem mind az őshonos burgenlandi kisebbség, hanem közöttük vannak már erdélyiek, 56-soknak a leszármazottjai, stb. Ez is egy már vegyes lakosság. Tehát itt ezeknek a száma csak 4.5 %-kal csökkent, mint a szlovéneké, a horvát, tehát az ausztriai népcsoportok is 9-10 %-kal csökkent. Viszont ami örvendetes, hogy Bécsben, Alsó-Ausztriában, Felső-Ausztriában az osztrák honosságú magyaroknak a száma örvendetesen, szóval több mint egyötödével megnőtt, tehát az, hogy most jelenleg csak az osztrák honosságú magyarok száma huszonöt, majdnem huszonhatezer lett.

 

Gecse Géza:

- Mi az, hogy osztrák honosságú magyar?

 

Deák Ernő:

- Hát az az integrált magyar, tehát azok akik valamikor menekültként, bevándorlóként jöttek.

 

Gecse Géza:

- Magyarul az '56-osok.

 

Deák Ernő:

- Nem csak, hanem ott vannak a vajdaságiak és a Ceausescu elől elmenekült erdélyi, vagy romániai magyarok. És ezek ugye ott élnek már tíz, tizenöt éve, a nagyobbik részük már osztrák állampolgár és végeredményben ezek is szaporítják az ausztriai magyarok létszámát és ebben az örvendetes az, hogy amíg azelőtt nem ismerték be, vagy nem merték vállalni a magyarságukat és itten a kommunista rendszer nagy szerepet játszott, ugye féltek megvallani magyarországi utazásaik esetleg kedvezőtlen befolyásolása miatt, most úgy érezték, hogy szabadságba, demokráciában élnek, Európába törekszünk, az európai sokszínűség és most inkább megvallják. Az a probléma én fölvetettem ausztriai magyarok bevonását a kedvezménytörvénybe, mert ugye azt kihagyták. Most éppen azért Ausztria képviseletét nem is hívhatják meg, hát ha nem foglalkoznak hogyan. Viszont ugye 2001 novemberében megalakult ez a nyugat-európai szövetség és tulajdonképpen ezt viszont úgy látszik komolyan veszi a magyar kormány, úgyhogy ebben a minőségében engem választottak meg elnöknek és ebben a minőségében hívtak meg. Viszont látva azt, hogy Szlovákia mellett Szlovénia is EU tag lesz, nyilván Magyarország, tehát most jogilag európai szintbe kerülünk ausztriai magyarok és nem beszélve azt, hogy mi jóval többen vagyunk, mint a szlovéniai, vagy horvátországi magyarok, hát akkor miért ne foglalkoznának velünk is. Mert akár tetszik, akár nem, hogy mindegyik szomszédos államban vannak magyar iskolák. Hát mi van Ausztriában? Magyar nyelvoktatás itt, ott. Tehát nálunk a beolvadásnak nem is a lehetősége, hanem a parancsa adva van. Hát kérem, hogyha valaki gyermekkora óta nem tud megfelelő magyar oktatásban részesülni, nem részesülhet, mert nincs meg a lehetőség, akkor az hogy őrizze meg a magyarságát? Tehát mert nyelvi, kulturális szempontból nekünk ugyanolyan fontos lenne a támogatás.

 

Nagy György András:

- Saját módosító csomagjának nagy részét viszontlátta a tervezetben a Magyar Koalíció Pártja, így az aláírás mellett döntött. Bugár Béla elnök elmondta, garanciát látnak arra, hogy a kedvezménytörvény az uniós csatlakozás után is működik majd és alkalmazása összhangban lesz a közösségi vívmányokkal. Szlovákiában persze a Dzurinda-kormány álláspontja az igazi kérdőjel. Hiszen ez kabinet akadályozta meg az eddigi jogszabályok érvényesülését is.

 

Gecse Géza:

- Önök voltak itt ezen a magyar állandó értekezleten a legérdekesebb vendégek, hiszen múlt hét elején több fajta kritikát hirtelen fogalmaztak meg a készülő kedvezménytörvénnyel kapcsolatban. Bugár Béla a Magyar Koalíció Pártjának elnöke.

 

Bugár Béla:

- Mi a kedvezménytörvény kapcsán hat hónapja ugyanazt mondjuk. Az amit kritizáltunk és amit ma is elmondtam, hogy ne lopjuk egymás idejét. Hogyha különféle szakértői tárgyalásokon, szakmai tanácskozásokon megállapodunk valamibe, akkor azt ne kelljen hatodszor, hetedszer ugyanitt mégegyszer elmondani. Itt többek között ugye arra utaltam, hogy volt egy egyezség ami arról szólt, hogy az oktatásügyi kedvezményt ki lehet juttatni például az intézmények mellett működő szülői, vagy pedagógus szövetségeknek is. Ezt ma újból fel kellett hozni, holott már a múltkori MÁÉP november 17-én ebbe megállapodott. Tehát mi végülis az észrevételeinket azt hivatalos formában körülbelül hat hónapja tartjuk. Többségüket most a magyar állandó értekezlet el is fogadta. Most már nagyon reméljük, hogy nagyon gyorsan el fogják fogadni azt a törvény módosítását, hogy végre működhessen, mert Szlovákiában ugye nagyon jól tudjuk, hogy a kedvezmények nem jutottak el a kedvezményezettekhez és most már ideje volna, hisz a törvény maga 2002 január elsejétől működik.

 

Gecse Géza:

- Azért érdekes és különleges Szlovákiának a helyzete, mert az úgynevezett szlovák kedvezménytörvény a külföldre szakadt szlovákokról szóló törvény, hogyha jól tudom ez a hivatalos elnevezése a szlovák változatnak azt egyrészt korábban meghozták, másrészt meg sokkal tágabb lehetőségeket, jogokat biztosít azoknak akik mondjuk külföldre szakadtak.

 

Bugár Béla:

- A két törvény között nem lehet egyenlőségjelet tenni. Teljesen különböző a törvény. Az egyik szempontból rosszabb, a bizonyítás szempontjából, mint mondjuk például a magyar kedvezménytörvény, ugyanis ott a harmadfokúlag visszamenőleg egészen bizonyítani kell azt, hogy vérségileg valaki szlovák, vagy nem. Más ország területén működő kulturális szervezet az úgynevezett Matica Slovenska ad igazolást arról, hogy igen ez az illető szlovák. A törvény ebből a szempontból rosszabb, mert vérségi alapon közelíti meg. A másik oldalon viszont sokkal szűkebb magának a törvény által nyújtott kedvezményeknek a köre, mint a magyar státusztörvénynek.

 

Gecse Géza:

- Mi az amit nem sikerült végülis megvalósítani, aminek nem örülnek különösebben?

 

Bugár Béla:

- Nézze egyetlen dolgot nem sikerült megvalósítani, de ennek is van pozitív és negatív oldala. Az eredeti elképzelés ugye az volt a mi szempontunkból is és a pártunk részéről is, hogy végül is szülőföldön nyújtható támogatás magát szintén az igazolványhoz, a magyar igazolványhoz kell kötni. Meg van az előnye és megvan a hátránya is. Az előnye az, hogy az aki vállalja a magyarságát nem mindig tapasztalhat csak pozitív, sőt nagyon sok esetben negatív hozzáállást például az adott ország kormánya és intézményei részéről. Tehát, ha vállalja a magyarságát, akkor ennek idézőjelben legyen egy anyagi vonzata, különösen akkor, hogyha gyermeke van, magyar iskolába adja. Ugyanakkor vannak olyanok is akik a maguk módján magyarok és a mi választóink is, ennek ellenére például a magyar igazolványt még nem váltották ki és csak azért az ő gyermekük aki magyar iskolába jár például nem kaphatna oktatási támogatást, mert esetleg nincs a szülőnek kiváltva mondjuk a magyar igazolvány. Tehát mindennek van előnye és hátránya is. Itt magunk se tudtuk eldönteni, hogy melyik a nagyobnb hátrány. Viszont a többi összes módosító javaslatunkat vagy úgy ahogy a Magyar Koalíció Pártja javasolta, vagy egy kicsit változtatva, módosítva végülis a MÁÉRT elfogadta.

 

Gecse Géza:

- Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a szlovák kormány ezt a módosított kedvezménytörvényt sem fogja elfogadni. Önök a szlovák kormánykoalíció része, tehát nem fog e ez az önök számára konfliktust okozni, illetve a felvidéki magyarság számára?

 

Bugár Béla:

- Nézze honnan tudjam én ezt? Ön tudja mit fog lépni a szlovák kormány? Én nem tudom. Tehát majd meg fogjuk várni mit lép a szlovák kormány. Előfordulhat, hogy konfliktus helyzet lesz. Előfordulhat az, hogy a koalíciós szerződés értelmében fog kelleni lépni. Ami lehetőséget nyújt esetleg keményebb lépésekre is. De másik oldalon, ha igaz az amit a magyar kormány képviselői ma itt elmondtak, hogy ezzel a módosítással az európai uniós különféle megfigyelők és mondjuk nagyjából egyetértettek, akkor lehet, hogy ennek az elfogadása a magyar törvényhozásban hatással lehet a szlovák kormány lépésére is. Hogy mit fog meglépni nem tudom ellentörvényt? Lehet. Meg kell várni. Azért mondom én csak akkor vagyok hajlandó reagálni, ha tudom mit lép a másik fél. Majd csak akkor beszélek róla, hogyha már a szlovák kormány lépett.

 

Nagy György András:

- Hivatalos szlovák válasz valójában még nincs. Nagy Ildikó jelenti Pozsonyból.

 

Nagy Ildikó:

- Mikulas Dzurinda abban bízik, hogy a magyar kormány tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és az egymás mellett élés alapelveit, ezért várja a magyar fél hivatalos értesítését, valamint az azt követő tárgyszerű konkrét tárgyalást. A szlovák miniszterelnök így reagált a MÁÉRT-ban született törvénymódosítás hírére. A hivatalos szlovák álláspont nem változott annak ellenére sem, hogy a Magyar Kolaíció Pártja a kormánykoalíció tagjaként a kedvezménytörvény híve a kezdetektől. Igaz emiatt volt első komoly konfliktusa Bugár Bélának és Mikulas Dzurindának, amikor az MKP elnöke a megegyezés reményében közvetíteni próbált a magyar és a szlovák miniszterelnök között. A minap az egyik cseh napilapnak nyilatkozva Dzurinda rossznak nevezte a magyar jogszabályt, merthogy az területen kívüli hatályával beavatkozna Szlovákia jogrendjébe és megismételte azt a korábban hangoztatott véleményt miszerint a legjobb megoldás az lenne, ha a kedvezménytörvényt Szlovákia területén egyáltalán nem alkalmaznák. A mai szlovákiai sajtó ugyan címoldalon foglalkozik a MÁÉRT hétvégi tanácskozásával, de egyébként a kérdés Szlovákiában nincs napirenden. Ami a lakosságot és a kormányt jelenleg foglalkoztatja az a szakszervezet által beígért általános sztrájk, meg a nyártól várható áremelések. Illetve az, hogyan felel meg Szlovákia most már konkrétan a leendő uniós tagság követelményeinek.

 

Nagy György András:

- A magyar kormány szerint a módosítás nem támadható a szomszéd országok részéről. A változások nem ellentétesek az Európai Unió szabályaival, így Magyarország csatlakozása tehát 2004 után sincs szükség a joganyag esetleges újabb módosítására. A nyilatkozatok szerint a kabinet ragaszkodik a kedvezménytörvény eredeti céljaihoz és a tervezet változásokkal mind a kedvezményezettek, mind pedig a kedvezmények köre bővül. Medgyessy Péter kormányfő a MÁÉRT ülésén hangsúlyozta. Magyarország uniós tagállamként is segíteni kívánja a határon túl élő magyar közösségeket magyarságuk megőrzésében. A támogatások összegét pedig a lehetőségekhez mérten növelik majd.

 

Gecse Géza:

- Miniszterelnök úr, a kedvezmények közül a legeslegfontosabb az úgynevezett oktatási, nevelési támogatás. Ez az ami tételét tekintve rendkívül sok embert érint és igen komoly jelentőségű összeg. Namost ez most már biztos, hogy csak az úgynevezett szülői munkaközösségek és nem magyar igazolványhoz kapcsolódó, vagy benne van ez a vagylagosság is a módosított törvénytervezet végső szövegében?

 

Medgyessy Péter miniszterelnök:

- Abban egyeztünk meg Bugár elnök úrral, hogy vagylagos szöveg kerül be a törvénytervezetbe. Ezzel is mutatva azt, hogy természetesen vannak olyan országok ahol reménykedünk abban, hogy meg lehet egyezni úgy, hogy az egyénekhez lehessen eljuttatni ezeket a forrásokat és vabbaj olyan országok ahol reménykedünk abban, hogy meg lehet egyezni úgy, hogy az egyénekhez lehessen eljuttatni ezeket a forrásokat és vannak olyan országok ahol abban bízunk, hogy lesz olyan külön kétoldalú megállapodás ami mondjuk így szervezeten keresztül teszi lehetővé azt, hogy az emberek ezeket a támogatásokat igénybe vegyék. A számunkra és az én számomra nem a technika az érdekes. Engem az érdekel, hogy aki magyarul szeretne tanulni magyar származású, magyar eredeti ember azt kapja meg azt a lehetőséget, hogy a magyar nyelvet megismerje tanulja és művelje. Ha ezen túlmenően még lesznek olyanok akik mondjuk nem magyar eredetűek például román, vagy szlovák eredetűek, de azt gondolják, hogy hasznos lehet, hogy magyarul megtanuljanak, azt én ugyanúgy örömmel támogatom, örömül veszem azt, hogy ez a magyar kormány és a magyar költségvetés támogassa. Hiszen érdekünk nekünk az, hogy megtanulják a magyar nyelvet, e ugyanis összeköt bennünket. Tehát lehetőséget teremt arra, hogy a nyelv ismeretén keresztül barátságok, üzletek, kulturális kapcsolatok fejlődjenek.

 

Gecse Géza:

- Iszonyatosan fontos az, hogy ezt a törvényt végül is mikor fogadja el a magyar parlament? Hiszen például az oktatási és nevelési támogatás esetében ne mindegy, hogy heteken, napokon keresztül juthatnak hozzá azok akik így igénylik és így szeptemberben már magyar nyelvet, vagy magyar kultúrát oktató nevelési intézménybe íratják a gyerekeiket, vagy pedig erről lecsúsznak ami tulajdonképpen ellentétes a törvény eredeti célkitűzéseivel.

 

Medgyessy Péter:

- A legjelentősebb magyar határon túli szervezet az erdélyi magyarságot tömörítő szervezet elnöke Markó Béla arra kérte a politikai pártokat, hogy a lehető leggyorsabban hozzák meg a szükséges döntést a parlamentben és ezáltal léphessen életbe a módosított kedvezménytörvény. Én ezt mélységesen támogatom, bízom benne, hogy az ellenzék is ezt támogatni fogja, ugyanis itt nemcsak arról van szó, hogy meg kell szavazni ezt a törvényt, mert az egyszerű többség alapján a kormánytöbbség meg tudja szavazni, hanem egy rendkívüli parlamenti eljárás során gyorsított módon kellene a kérdésről tárgyalni. Itt azt kell kérjem az ellenzéki pártoktól, hogy értsék meg a határon túl élő magyarság érdekeit és fogadják el azt a kérést amit itt Markó Béla megfogalmazott, de amihez csatlakozott Bugár Béla, vagy pedig Kasza József is.

 

Gecse Géza:

- Bármelyik környező ország, hogyha ez neki nem tetszik, akkor meg tudja akadályozni, hogy a törvény az ő területén hatályba lépjen. Van-e a kormányzatban kellő elszántság ahhoz, hogy a törvénynek érvényt szerezzen akár a szomszédos országok bármelyikével kapcsolatosan is?

 

Medgyessy Péter:

- Nézze, ez nem egy olyan egyszerű dolog, mert olyan eszközünk amivel mi kényszeríthetjük azt, hogy ezeket a szabályokat elfogadják és érvényesíteni lehessen a szomszédos országokban ilyen eszközünk természetesen nincs. A diplomácia eszköze van, a tárgyalás, a megértetés eszköze van. Ezeket az eszközöket használni fogjuk. Mint ahogy egyébként én jó reményt látok arra, hogy Romániában kulturált módon érvényesüljenek a szabályok.

 

Gecse Géza:

- Nem is Romániára gondoltam.

 

Medgyessy Péter:

- Én értem, de azt gondolom, hogy azért az nem elhanyagolható, hiszen ugye valamivel több mint a fele a határon túl a környező országokban élő magyarságnak Romániában él. De hát más eszközünk nincsen, tehát például Szlovákia esetében azt fogjuk tenni amit eddig is tehettünk. Egyébként köztudott, hogy Szlovákiában eddig sem tudott érvényre jutni a kedvezménytörvény, hiszen az oktatási támogatáshoz nem tudott hozzájutni az ott élő magyarság, mert ezt a szlovák kormány megakadályozta. Nagyon sajnálom, hogyha ez így folytatódik a továbbiakban is.

 

Nagy György András:

- Medgyessy Péter miniszterelnököt hallották. A kedvezménytörvény módosítása jelenleg nem szerepel a magyar parlament nyári szünet előtti napirendjén. Ahhoz, hogy az Országgyűlés még júniusban tárgyalhasson a változtatásokról úgynevezett kivételes eljárásra van szükség. Ehhez viszont a képviselők 80 %-nak szavazata kell. Búcsúzom önöktől.