Paizs Tibor: A rendszerváltás dokumentumai
Szabad Föld, 2002.október 25. 14.old.

A szó elszáll, az írás megmarad. Hálátlan szerep a rádióriporteré: felvet egy közérdekű témát, talál hozzá néhány fontos és érdekes embert, akik érdemben szólnak a terítéken lévő kérdésekről, de mihelyt a műsorának vége, s a rádióhallgató figyelme a következőre összpontosít, az emlékezet már csak nyomokban őrzi a percekkel előbb hallottakat. Pedig nemegyszer milyen szívesen visszahallgatnánk egy-egy véleményt, megjegyzést, észrevételt!
A rádiózás a legtűnékenyebb újságírói műfaj, amelynek viszonylagos maradandóságát az biztosíthatja, ha az arra alkalmas anyagokat könyvbe foglalják. Ezt tette Gecse Géza, a Határok nélkül című, a trianoni határainkon túl élő magyarság sorskérdéseit firtató rádióműsor vezetője, amikor kortárs történelmünk, a rendszerváltoztató esztendők legfontosabb nemzetpolitikai mozzanatairól szóló műsorainak anyagát kötetbe szerkesztette. Az anyagok mindenike fontos fontos dokumentum arról a folyamatról, amelyben - elmélkedés és viták kereszttüzében - felelős politikusaink, a szakemberek és más, közvélemény-formáló egyéniségek egymással megütközve alakították sorskérdéseinket. Más-más típusú érdekérvényesítő felfogás, sajátos világlátás, a nemzeti érdek megítélésének egyedi módozatai, elvek és ellentétes politikai irányultságok hallatszanak ki e műsorokból, egyiknek igazságot szolgáltatva, másikat elmarasztalva, attól függően, hogy a mindennapok gyakorlata melyikük érvrendszerét igazolta.
Az Állam és nemzet a rendszerváltozás után című, A Magyar Rádióban elhangzott riportok és a Tolcsvay klubban tartott Határok nélkül vitaestek szerkesztett változata alcímet viselő kötetben szó esik hazánknak a szomszédos államokkal kötött úgynevezett alapszerződéseiről, a határkérdés felvetésének időszerűségéről, illetve abszurditásáról éppúgy, mint az Európai Unióhoz való csatlakozásunk megítéléséről, vagy a világban, s ezen belül a Kárpát-medencében érvényesülő globalizációs törekvésekről. A hajdani interjúkban s így e kötetben is szót kapnak a renszerváltoztató esztendők döntéshelyzetben lévő politikusai, társadalmi szervezetek vezetői, a diplomáciatörténet tudósai, írók, építészek, zenészek, történészek. A dokumentumgyűjtemény érdekessége, hogy számos olyan témakört érint - kettős állampolgárság, Trianon -, amelyek ügyében a vita még távolról sem zárult le.
A kötethez Habsburg Ottó, a Páneurópa Unió elnöke írt előszót, amelyben a szerző Gecse Gézát a magyar állam, a szomszédos országok és a magyar nemzeti közösségek krónikásának nevezi, művét pedig olyannak, amely a történelmi háttér felvázolásával szembesítéssé válhat az össz-magyarság ügyéről gondolkodók számára, szerepet játszva így a mindenkori jelen pontosabb helyzetfelismerésében.

(Kairosz Könyvkiadó.Budapest, 2002)